Magyarország hidrológiai atlasza. IV. sorozat, Állóvizek. Magyarország állóvizeinek katasztere (VITUKI, Budapest, 1962)

Bevezetés

A fenti források alapján nyilvátartásba vett 158 halastó, 11 víztározó és 16 bányagödör főbb adatait a IX. táblázat a községek ABC sorrendjében foglalja össze. Területi eloszlásukról a 6. melléklet ad áttekintést.

A helymeghatározást illetően ezeknek az 1951. és 1961. évek között létesült állóvizeknek az esetében meg kellett elégedni a község megnevezésével és a község határán belüli fekvésre vonatkozó esetenkénti utalótokkal, mert a földrajzi koordináták megállapítását az adatforrások nem tették lehetővé.

AZ ÁLLÓVIZEK KITERJEDÉSÉNEK IDŐBELI VÁLTOZÁSAI

Az állóvizek vízszinének magassága az időjárás alakulása szerint évről évre és az éven belül is — tágabb vagy szőkébb határok között — folytonosan ingadozik. A vízszin magasságával — különösen a lapos partu síkvidéki állóvizek esetében — jelentékenyen megváltozhat a vízfelület kiterjedése. Ez rendkívül megnehezítheti a különböző időkből származó adatok öszehasonlítását és ezért igen lényegesek a II. táblázat 9. oszlopának adatai, amelyek a helyszíni bejárás, illetve felmérés időpontjáról (évéről és hónapjáról) tájékoztatnak.

Hoszabb időszakok átlagos viszonyait tekintve az állóvizek kiterjedése a meder fokozatos feltöltődése miatt általában csökken (7) (8) (9). Ezt az általános irányzatot azonban csapadékos időjárás, vagy az állóvíz vízviszonyaiban bekövetkezett természetes vagy mesterséges változás átmenetileg eltompíthatja. Jól látható ez a 4. mellékleten, amelyen a rendelkezésre álló régebbi femérési adatokra támaszkodva, 170 évre visszamenően találunk adatot néhány állóvíz kiterjedésének alakulásáról.

Az 5. melléklet a Mohács közelében lévő Riha-tó példáján részleteiben mutatja a mederfeltöltődési folyamat alakulását.

Ennek a folyamatnak tájankénti és a helyi adottságok szerinti alakulásáról akkor lehetne számszerű jellemzést adni, ha néhány alkalmasan kiválasztott állóvizén hosszabb időn át folynának rendszeres megfigyelések. Statisztikai összehasonlításokra valamely régebbi (vagy jövőbeli) felmérés adatainak részletes feldolgozása, és az eredményeknek a jelen füzet anyagával való összehasonlítása is lehetőséget adna.

/

9