Magyarország hidrológiai atlasza. IV. sorozat, Állóvizek 2. Magyarország vizenyős területeinek katasztere (VITUKI, Budapest, 1965)
Bevezetés - A térképi munka és a törzskönyv
BEVEZETÉS Az ország jelentékenyebb mocsarairól és más vizenyős területeiről bőségesen találhatók adatok és utalások a levéltári feljegyzésekben és a szakirodalomban. Néhányuk- ról felmérési adatokra támaszkodó részletes leirás is készült. Az elmúlt évszázadok viszonyairól tájékoztató néhány munkát - Babos Zoltán és Mayer László áttekintésére [l] támaszkodva - felsoroltunk az irodalomjegyzékben. Országos felmérésre támaszkodó módszeres nyilvántartás ez ideig nem készült róluk, bár az alapadatok az országos katonai felmérések térképlapjain rendelkezésre állanak és eddig is több helyi, illetve regionális vizsgálathoz szolgáltak kiindulásul. A térképi munka és a törzskönyv A vizenyős területek országos kataszterének elkészítéséhez a rendelkezésre álló legfrisebb térképeket, a MNK Honvéd Vezérkari Főnöksége által kiadott 1:25 000 méretarányú lapokat használtuk fel, amelyeknek helyszíni bejárási és mérési munkái az 1950-52. években történtek. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vizenyős területeket sokféleképpen nevezik (moosár, láp, ingovány, fertő, semlyék, berek stb.) . A szóhasználat némikóp a terület jellegére is utal, de koronként, tájanként, sőt gyakran településenként is változik. A katonai térképjelkulcs [iá] minden vizenyős területet mocsárnak nevez és az alábbi ábrán megadott négyféle fokozatot különbözteti meg. ötödik csoportnak tekintettük a mesterséges moosarak"-at, az időszakosan vizzel boritott anyaggödröket. Elöljáróban megemlítjük, hogy az ország vizenyős területeinek 91 %-át a >>d" [járható mocsár] kategóriába sorolják a térképlapok szerzői. A VIZENYŐS TERÜLETEK JELLEG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA I. A vízviszonyok szerint • Térképi je/ • Megnevezés ■ iillUl-LUllllJXL: Időszakosan vizzel boritott anyaggödör Járhatatlan mocsár Nehezen járható járható mocsár Foltokban mocsár Betűjel az 1. táb/á- . zat (3.) oszlopában• " B C D E II. A növényzeti viszonyok szerint • Térképi jel • .1. II III nr O O O 000 000 Megnevezés Növényzet nélkül Moha Fü Sás Nád Bokrok fák Erdő Számjel az /. táblázat (3) oszlopában ■ / Z 3 4 5 6 7 * A vizenyős területek adottságainak megismeréséhez támpontot ad a növényboritás is. Ebben a tekintetben - a térképlapok jelkulcsához igazodva - az ábra alsó részén megadott hét osoportot lehet megállapítani. Leggyakrabban nád, sás és fü borítja a mocsarakat. Mohás, vagy növényzet nélküli mocsár csak egészen kivételesen fordul elő, és az erdővel boritott moosár is meglehetősen ritka.
