Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)
Belvízrendszerek a Duna völgyében
A belvizre n d s ? e r megnevezése sorszám a 3. mellékleten L e i r á s Dunavölgy déli 17 yagy Dömsödi árapasztó csatorna a fenti módon Í5 n?3/s belvizmennyisóggel képes tehermentesi- teni a Dunavölgyi főcsatornát. A belvizrendszer jelentősebb csatornái a következők» A XX-as csatorna Lajosmizse-Örkény-Dabas vidékének vizeit gyűjti össze és a Sári zsilip alatt torkollik a főcsatornába, de a vize a XX-as árapasztó utján a Duna-Tisza csatornába is terelhető. Belvizvédelmi szempontból jelentős a XX. árapasztón levő búj tatóval egybeépített fenéküritő és ikercsőzsilip. A XXX-as csatorna Bugyi és a Duna-Tisza csatorna közötti területek vizeinek a levezetője. Ürbő pusztánál csatlakozik a Dömsödi árapasztó csatornához, ahol a további D-i szakaszát a 25+400 km szelvényben épitett .1,0 m nyilásu billenőtáblás űrből zsilip zárja el. A 9+650 km szelvényben épült a 6,0 m nyilásu öntözési célt szolgáló kunbábonyi zsilip. A XXXI. csatornát is keresztbe metszi a Dömsödi árapasztó csatorna. E ponttól kezdve külön csatornaként halad az Apajpusztai halastavakon át a XXX.csatorna felé. A belvizrendszer jelenlegi fajlagos vizlevezetése 6,8 1/s.km2, nem kielégítő. A Dunaharaszti-Nyáregyháza vonalától délre Bajáig terjedő összefüggő nagy belvizrendszer déli része. A 2954,0 km2 kiterjedésű terület talaja a főcsatornától K-re homok, helyenként szik foltokkal, NY-ra uralkodóan dunai öntéstalaj, holtágakban lápi tőzeg. A talajvizszint a NY-i részen a térszint erősen megközelíti. A belvizrendszer 2 nagy öblözetből áll* a/ Sárközi öblözet. A 838 km2 kiterjedésű belvizgyüjtő terület dunai mély ártér, holt folyóágakkal behálózva. Belvizei - a Duna vízállásától függően - vagy gravitációsan, vagy szivattyúzás utján kerülnek a Dunába. Jelenleg 3 helyen vezetik el a belvizeket, a./ az I.sz.főcsatorna torkolatánál levő érsekcsanádi 3 x 1,0 m0 csőzsilipen, b./ az I.sz. főcsatorna 9+990 km szelvényéből kitorkoló csatorna 2 x 2,0 m 0 vajastoroki csőzsilipjén, c./ a Bajaszentistvá- ni csatorna torkolatánál levő békavári 0,8 51 0 csőzsilipen. Szivattyútelepe az érsekcsanádi csőzsilipnél létesült 3 x 2,0-2,8 m3/s teljesítménnyel. Az ideiglenes szivattyúállások a békavári és a vajastoroki zsilipnél találhatók. A Sárközi belvizrendszer szoros kapcsolatban áll a Dunavölgyi belvizöblözettel. A Csorna-Fok- tői árapasztó csatorna 33+600 km végszelvényénél csatlakozik a Dunavölgyi főcsatorna 55+400 km szelvényéhez. A főcsatornából való vizlevezetést az árapasztón épült csornai zsilip szabályozza. A II. sz. főcsatorna a 2,5- m nyilásu csillagos! zsilip révén kapcsolódik a Dunavölgyi főcsator- / nához. Mindkettő öntözővíz kivételére is alkalmas.' Főcsatornáij a 6,0 m^/s vizszállitóképes- ségü I.sz.főcsatorna, az öblözet NY-i részének gyűjtő csatornája. A felső végén kapcsolatban van a csorna-foktői árapasztó csatornával. A Főcsatorna vize Érsekcsanádnál c sőzsiligen vagy a szivattyútelepen át jut a Dunába. A főcsatorna megcsapolható még a vajastoroki zsilippel is.A főcsatornán az előbbi zsilipeken kivül a homo179
