Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)

Belvízrendszerek a Duna völgyében

A belvizr

e n d s z e r

megnevezése

sorszám a 3. mellékleten

L

e

i

r á

s

Gyáli belvízrendszer

15

Két öblözetből áll:

a/ Csepelszigeti öblözet. /57 km2/. Két részöblözetből áll. A IV. és V. sz. főcsatornák Ráckeve és környékéről gyűjtik össze a vizet és viszik a Ráckevei szivattyútelephez / 0,35 m3/s/. Az összegyűjtött belvizet a szivattyútelep a Soroksári-Dunaágba emeli át.Ráckeve és Szigetbecsétől délre fekvő területen fakadó vizeit a III. sz. főcsatorna vezeti le a Nagy-Dunába. Kisebb dunai árhullám levonulásakor a belvizet a Makádi szivattyútelep /0,72 m3/s/ emeli át a Dunába 2 db csőzsilip lezárásával, illetve nagyobb árhullám esetén a Soroksári-Dunaágba. A főcsatorna felső szakaszán a Szigetbecsei szivattyútelep /0,30 m3/s/ emeli át a vizet.

b./ Dömsödi öblözet. /57,5Í km2/. A Duna- völgyi belvízrendszer l.sz. éS*zaki árapasztó csatornájától északra levő területek belvizeit 1/4, 1/5, 1/6 számú csatornák gyűjtik Össze.

Az 1/4. sz. csatorna az l.sz. északi árapasztó csatornája alatt 1,3 m 0 bujtatóval jut keresztül. A torkolatánál levő Dömsödi szivattyútelep /0,45 m3/s/ a főcsatorna vizét a Soroksári Dunaágba emeli át.

A főcsatorna alsó szakasza - I. sz. főcsatorna néven - a tassi bekötő töltés csőzsilipjén át vezeti le a vizet a Dunába. Árviz idején a zsilip lezárásával az összes.vizet a Dömsödi szivattyútelep emeli át. A belvízrendszer fajlagos vizlevezetése 11,6 l/s.km2,

A terület talajféleségeinek százalékos megoszlása:

Homokos vályog 4,1 % *

Középkötött vályog 74,4 »

Termőszik 1,5 «*

Időszakosan viz járta 4,0 »>

Erdő 1,0 »

Folyó, tó 12,0 >*

Beépített terület 3,0 *>

A 380 km2 vizgyüjtőterületü belvizrendszer Monor és.Vecsés települések térségében fekszik. Belvizártere 272,3 km2. A homokos talajban a ta- lajvizszint a mélyebb területeken megközelíti a felszint. A térképeken Nagymocsár árok, Nagyle- csapoló ároknak nevezett vízfolyást a szabályozás után Gyáli vízfolyásnak, illetve l.sz.Gyáli főcsatornának nevezték el. A főcsatorna Soroksárnál torkollik be a Soroksári-Dunaágba. Alsó szakaszán vizvezető-képessége 9,0 m3/s. A rendszer fajlagos vizlevezetése 15,4 l/s.kn£.

177