Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)

Belvízrendszerek a Duna völgyében

A 2C1,0 km kiterjedésű 5 különálló öblözet- ből álló belvizrendszer, amely a Rába jobb és balpartján Sárvártól a Marcal torkolatáig hosszanti irányban húzódik.

2

a./ Lánka öblözet.?237,3 km vizgyüjtőte- rületből csak 46,6 knn beívizártér. Az öblö- zet belvizeit a régi holtágban haladó Lánka patak vezeti le a pápóci zsilipen át a Rábába. Fajlagos vizlevezetése 4,4 l/s . kms

b/ Felső-Marcal öblözete. A Rába jobbpartján Marcaltő és Mórichida között terül el 13,4 kmg-es belvizártérrel. Vizgyüjtőterülete 27,9 km . Vegyesrendszerü öblözet, mert a főcsatornája - az ott már töltésezetlen Marcal - egyben a Bakony hegységből érkező patakok befogadója is; fajlagos vizlevezetése 50 l/s.km2.

c. / Alsó Marcal öblözete. A Rába és a Marcal által övezett területen fekszik. Vízgyűjtő területe 33 km2. Főcsatornája a Marcal belvizcsatorna, mely az összegyülekezett belvizet - a Marcal vízállásától függően - vagy a Gyirmóti szivattyútelepek (0,4 mr/s és 1,2 nr/s) átemelésével, vagy a telepek melletti zsilipen keresztül szállítja a Marcalba. Az öblözet fajlagos vizlevezetése 50 lit/s. km2.

d. / Bodonhelyi öblözet. A Rába balpartján fekszik. Vizgyüjtőterülete 124 km2. Főcsatornája az Árpás-Csécsényi csatorna, mely az Árpás! .szivattyútelepen keresztül 1,8 m 0 nyomócsővel torkollik a Rábába. A csatorna másik végén van a bodonhelyi zsilip és az 1,2 m-Vs teljesitményü szivattyútelep. Nagy belviz ideijén a szivattyútelepek teljesítményét meghaladó vizmennyiség továbbvezethető a Lesvári öb- lözetbe a Kepés-Osécsényi csatorna utján. Az öblözet fajlagos vizlevezetése 48 lit/s. km2.

a/ Ikrény-Pósdombi öblözet. A Rába balpartján helyezkedik el a 4fa2 területű öblözet. Vizeit az Ikrény-Pósdombi főcsatorna vezeti le szabadon a Rábába. Bizonyos mértékű vizvisz- szatartás a területen biztositva van. Az öblözet fajlagos vizlevezetése 25 l/s. km2.

A belvizrendszer területén a talajféleségek százalékos megoszlása a következő:

2

Homok

1,2

%

Homokos vályog

2,8

•1

Középkötött vályog

50,6

11

Agyagos vályog

28,0

**

Réti agyag

6,5

W

Időszakosan vizjárta terület

8,3

19

Erdő

1,3

9}

Beépített terület

1.3

2

46 km vizgyüjtőterUletü belvizrendszer Komárom és ÍDunaalmás között. Északon a Duna jobbparti gátja, délen a Bakony előterében elterülő dombvidék határolja. Belvizeit a Szőnyi-FUzitői főcsatorna - a müut szelvényében épitett zsilipen keresztül - szabadon vezeti le a Dunába. A Fényes p. és az Általér kivételével valamennyi vízfolyás /Grébics p., Mocsai p., Szilavölgyi p./ a vizét a belviz- öblözetbe hozza, igy az öblözetet sok külviz