Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)
Belvízrendszerek a Duna völgyében
A belvizr« j n d s z e r megnevezése sorszám a 3. mellékleten b/ Lajta öblözet.^Mosonmagyaróvártól nyugatra eső és Ausztriába is átnyúló terület. A Lajtától északra eső terület vizeit a Rótárok, a délre eső rész vizeit a Lajta-jobbparti csatorna vezeti le a Mosoni-Dunaágba. A Duna visszaduzzasztó hatása ide már nem ér el, e- zért a torkolatuknál nincs zsilip. A rendszer csatornahálózatának fajlagos vízszállítása 18 1/s.km , fajlagos sűrűsége 0,15 km/km2* A terület talaj féleségeinek megoszlása: Középkötött vályog 91,6 % Agyagos vályog 6,2 • Réti agyag 0,4 " Tőzeg és kotu 1,5 1 Beépített terület 0,3 ' Rábea-Hanság * 3 Répce-Rábca vizvidékét magában foglaló rendszer. Határai: északon a Hanság északi széle, keleten a Győr-Hegyeshalmi vasútvonal, délen a Rába, nyugaton az Alpok előtere és a Pertő tó medencéje. A talaja tőzeg és meszes vályog. A rendszer 8 öblözetből áll. a/ Répce öblözete. 371,1 km2 vizgyüjtőterületből csak 119,6 kur belvizártér. Főcsatornája 4,0 m.-Vs vizszállitóképességü Répce magas- vezetésü , amely a b/ öblözeten át a Rábcába továbbítja a vizet. Az öblözet fajlagos vizle- vezetése 10 1/s km2. b/ Hanság öblözet. Fertő tóval együtt 1460 km2, amiből csak 350 km2 a magyarországi belvizártér. Az elöntések nagy része az Ikva, Kardos ér és Répce által szállitott külvizek- ből származik. Főcsatornája a Hanság főcsatorna, amely Rábcakapi község közelében torkollik nyilt beömléssel a Rábcába. A 45 m3/s vizszál- litóképességü főcsatorna egyben a Fertő tó levezető csatornája is. A Fertő tótól tüsgát választja el, amely egyben a Fertő tó vízállását is szabályozza. Az öblözet 31 1/s km2 fajlagos vizlevezetőképességü. p c./ Szegedi öblözet. A 78 km terület belvizeit a Kis-Rábától keletre a Szegedi csatorna (Keleti ág) szállítja a jelenleg 2,25 m’/s teljesítményű Bősárkányi szivattyútelepen át a Rábcába. Ettől nyugatra a Szegedi csatorna el- lenesésü Nyugati ága a Kis-Répcébe ömlik és igy kapcsolatba kerül a 3/b öbiözettel is. A 2 ágat a Kis-Rába alatt bujtató köti össze. Az öblözet fajlagos vizlevezetése 28 lit/s knr. d/ Kapuvár-Bősárkányi öblözet. Vízgyűjtőterülete 179 km2. A Kapuvár-Bősárkányi főcsatorna egyben a 2/c szegedi öblözet övcsatornája is. Bősárkány község közelében szabadon torkollik a Rábcába. Fajlagos vizlevezetése 14 lit/s.km. e./ Keszeg-ér öblözet. 283,0 km2 vízgyűjtőterülete a Rábca balpartján fekszik. A belvizeket a Keszeg-ér gyűjti össze és a 4,05 m3/s teljesítményű Győrsövényházi szivattyútelepen, il1- letve az azonos nevű zsilipen át szállítja a Rábcába. Legfontosabb mellékcsatornája a Bősár- kányréti csatorna, amely a Rábcakapi szivattyú- telep Cl,32 m^/s) segítségével a Keszeg-ér te166
