Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
Bevezető
BEVEZETŐ Magycrország Hidrológiai Atlasza* I. Folyóink vízgyűjtője* c„ sorozatának ebben a kötetében a Tisza vízgyűjtőjére vonatkozó feldolgozást adjuk közre . A 457,000 km2 kiterjedésű vízgyűjtő egyes részeinek anyagát e sorozat korábban megjelent kötetei tartalmazzák, ( Az eredettől Tokajig terjedő szakaszét a Szamossal, a Bodroggal és a Nyírségi vizekkel a <! Felső - Tisza * c. 5 . kötet és a Jelentősebb mellékvizekét az 4, 2. és a 6, kötet: « A Zagyva * , * A Sajó * és a Körösök * . ) A még fennmaradó terület térképét a könnyebb kezelhetőség érdekében öt részre osztottuk; a Bodrog- Zagyva, a Zagyva - Hármas*- Körös, a Hármas- Körös- országhatár és az ország - határ - torkolat közötti Tisza - szakaszra, valamint a Maros vízgyűjtőjére. Ez utóbbiról nem lett volna érdemes külön füzetet kiadni, mivel vízgyűjtőjének csak elenyésző hányada Jut az ország területére . A vízgyűjtőterületnek az országhatáron túl fekvő részeit természetesen kevésbbé részlete - sen dolgoztuk fel „ A több részre osztott, de Így is elég nagyméretű áttekintő térképeket és egyéb rajzokat a kötet végén tasakban mellékeltük, A tájékozódást megkönnyíti a 7, oldalon közöl I ap mutató vázlat. * x * A Tiszavölgy alföldi területeit számtalan belvizlevezetö és árapasztó csatorna hálózza be., A nyári félévben Jelentékeny részük az öntözés igényeit is kielégíti. A szövevényes vízhálózat működésének áttekintését számtalan zsiUp neheziti meg, amelyek egyes területeket hol be, hol pedig kikapcsolnak az egyes rendszerekből. További nehézségek adódtak abból, hogy a vizhálózai adatai nem olvashatók le világosan a topográfiai térképekről. Sok vízfolyás és belvízcsatorna helytelenül van feltűntetve rajtuk , vagy elnevezése hibás, sőt egyes vízfolyások különböző szakaszai más - más néven szerepelnek. A homályos kérdések tisztázása, illetve a vízhálózatok és víz - gyűjtők kijelölése csak a vízgyűjtők egyes részeit Jól ismerő mérnök - szakértők közreműködésével volt megoldható. A feldolgozás során az 4:75,000, az 4 : 50,000 és 4 : 25,000 méretarányú topográfiai térképek segítségével megállapítottuk és 4 : 200,000 méretarányú átnézeti térképeken feltüntettük minden számottevő önálló vízrendszer0 vízfolyás vagy belvízcsatorna vízgyűjtő területét. Általában minden 20 km^ - nél nagyobb vizgyüjtőjü vízfolyás adatait közöljük (4-5. melléklet) „ az országhatáron túli területek kivételével, amelyekkel csupán az áttekintéshez szükséges mértékben foglalkoztunk. Munkánkban általában a vizikönyvokben található neveket tüntetjük fel. Névtelen vízfolyások esetében a helyi elnevezést, Ilyenek hiányában a műszaki gyakorlatban használatos nevet fogadtuk el, vagy valamely érintett településről magunk neveztük el a kérdéses vízfolyást. A gyakor - latban nehézkez, összetett elnevezéseket megrövidítettük, de vigyáztunk rá, hogy a félreértést kizárjuk. 3
