Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
Belvízrendszerek a Tisza völgyében
A belvízrendszer L e i r á s megnevezése sorszáma a 43. me llékleten a) A tápéi öblözet belvizét a Sziliér - Bakié - Fertői főcsa - torna vezeti le, az azonos nevű szivattyútelephez, ahol idősza - konkint a gravitációs levezetés is lehetséges a tápéi zsilipen át. A főcsatorna a később épült Algyői főcsatorna alatti bujtató segít - ségével kapcsolja a rendszerhez a sándorfalvi Fertő és a Roma - fői csatorna területeit. A tápéi vízrendszer összeköttetésben van a magasabb szívnttyuzási szinten levő vesszösi szivattyúteleppel. Ebből következik, hogy a tápéi szivattyútelep tehermentesítheti a vesszösi telepet, de a fordított művelet csak igen nehézkesen vé - gezhető el. A mélyfekvésü területek talaja sekély termőrétegü ár - téri hordalék, amely rossz vizgazdálkodásu és íbvizek idején fakadó vizek Jelentkeznek rajta . b) A vesszősí öblözet főcsatornája a Tápé - Kemes - Szomo - lyai főcsatorna, amely a vizeket a vesszösi szivattyútelephez veze ti le . A teiep a tápéi főcsatorna utján összeköttetésben van a leirt módon a tápéi szivattyúteleppel. Gyálai 39 A bfelvizrendszer csatornahálózatának fajlagos vízszállítása 0,3« l/s . ha, fajlagos sűrűsége 4,23 km/km^ A terület talajféleségeinek százalékos megoszlása a következő : Középkötött vályog 79 % Agyagos vályog 5 Termő szik 44 Beépített terület 5 A belvízrendszer csatornahálózatának befogadója és tározója a Gyálaréti Holt - Tisza, ahová a belvizeket a Matty felső folyásán a Matty - Fehértói főcsatorna, a Bodonréti - Paphalmi ■ és Gyálaréti főcsatorna vezeti le A 3 - 3.5 millió m3 ürtartalmu Holt •• Tisza torkolatánál épült a lúdvári szivattyútelep és a 2,0 m ^ beton csőzsilip. A 4,0 m^/s teljesítményű telep a mögötte lévő Holt - tiszai tározótér ellenére sem elegendő a felgyülemlő vizek átemelé - sére , ezért teljesítményét legalább 4,0 m3/s - mai kellene növelni. A csözsilip küszöbmagassága a tiszai « 0 » vízállás közelében van , ezért használata erősen korlátozott. A tározót tehermentest - ti a Matty főcsatorna völgyében húzódó régi Mattyér. Ennek az 4,5 millió m3 térfogatú medencének a vizszintje 4,0 - 4,3 m - rel magasabb a Holt - Tiszáénál, ahová a viz a Martonos - paphalmi töltésbe épített un . matty - zsilip felnyitása utján Jut át. Belvizvé - dekezésnél a műtárgynak igen Jelentős szerepe van. Röszke községnél ömlik be a Holt - Tiszába a Paphalmi főcsatorna . A Széksóstói és a Madarásztói főcsatorna egyesüléséből keletkezik . A beömlés előtt épült a röszkei zsilip, amelynek segítségével a viz - az előzőekben említett lúdvári zsilip alacsony küszöbmagas - sága miatt - a martonos - paphalmi töltésben épített csatornán át szabadon vezethető a Tiszába . A gyálai rét vizét a Gyálaréti főcsatorna vezeti a gyálaréti 0,4 m3^ teljesítményű szivattyútelephez. A Tisza hordalékával feltöltött mély - fekvésű terület talaja közepesen áteresztő és a Tisza , illetve Holt - Tisza által körülvett szigeten igen nagymennyiségű fakadóvíz jelentkezik. Ebből következik, hogy a szivattyútelep teljesítménye elégte - len. Ehhez hozzájárul , hogy a telep elhelyezése sem szerencsés, mert az átemelt vizet a lúdvári telep még egyszer kénytelen emel 282
