Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
Jegyzetek a vízhálózatról (A vízfolyások betűrendjében)
A vízfolyás A vonatkozó 4:75000 megnevezése térképlap száma Sóstót tőcsatorna Suíymos » Homoktói fő csatorna Sulymosi főcsatorna Szanki mellékcsatorna Szardai patak Szárazér 5365 5465 5264 4866 4965 4966 5363 4865 5465 5466 5467 55 6 5 5566 5567 az Algyő - Hódmezővásárhely közötti vasútvonaltól észak - ra fekvő területről, a Kenyereéri csatorna, a Pálé - ág csatorna , a Szőlőhalmi - Keselyüsi és a Kopáncs - Ken - dertó - Pamukéri csatorna vízgyűjtőjéről a lúdvári szi - vattyutelephez, amely azután a Tiszába emeli és 2 J a lúdvári szivattyútelep által a Tiszából kivett öntözővizet vezeti a Kopáncs - Kis - Tiszai főcsatorna és a Gyulói csatorna közvetítésével a nagyszigeti öntözésekhez. Ebben a rendszerben épül jelenleg a körtvélyesi szivaty - tyutelep,az erősen terhelt lúdvári telep kisegítése céljából, A pusztai szivattyútelep keleti gyűjtőcsatornája . Sóstó - Bohumi csatornának is nevezik, A katonai térképek csak rövid szakaszát tüntetik fel. Sóstó néven. A főcsatorná - ból a viz a pusztai szivattyútelep és a Pusztai levezető közvelttéséve! a Szárazérbe, majd a Sámson - Apátfalvi főcsatornán át a Marosba Jut, A Cibakházai Holt - Tisza tározójába ömlő csatorna , A térképen csak névtelen elhagyott tiszamedernek van fel - tüntetve. Cibakháza község környékének belvizeit gyűjti össze . A térképen Sulymos - lapos néven feltüntetett mélyedés - ben húzódó csatorna. Felső folyása a borsodi nyílt ár - tér rendezésekor Oponád - Horgaséri csatorna nevet kapta, egy mellékága pedig a Batizérí főcsatorna nevet, A térképen ezek nincsenek feltüntetve , A főcsatorna vi - zét tiszai árhullámok esetén a tiszabábolnai 2,0 m3/s teljesítményű szivattyútelep emeli át a Tiszába . Ugyanitt szabad bevezetés is lehetséges „ A katonai térképeken nincs feltüntetve „ A Dongér íőcsa - torna balparti mellékvize Szánk községgel szemben , Ne - vét a községtől kapta „ A Kulcsárvölgyi patak, illetve a katonai térképeken Be - rek pataknak jelölt vízfolyás alsó szakaszának a neve „ Ernőd község délkeleti határától szabályozott medrében a Hejő árapasztó csatorna folyik „ Valamikor önálló , a síkságon össze - vissza kanyargó hosszú vízfolyás volt, amely a szabályozási munkák kő - vetkeztében több különálló szakaszra oszlott. Román te - rületen , Ménes község közelében , a hegység tövében ered , és szabályozatlan mederben , a katonai térképeken nehezen követhetően északnyugat, majd délnyugati irányban kanyarog „ Gáj községtől nyugatra összekötő csator - nán át kapcsaolatban van a Holtmarossal, amely Arad mellett, a Marosból kiágazva, az »A * jelű zsilipen (lásd ai2»sz„ vázrajzot ) át látható el élővízzel. Az összekötő csatorna i B » jelű zsilipjének kezelésével 264
