Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
az általános hegyképző mozgásokban. Természetes dolog, hogy ezek a mozgások a medence aljzatok egészében nem egyöntetűek. Viszonylagos süllyedések és emelkedések váltják egymást. Ez befolyással van a folyók mederváltozásainak tendenciáira is. Ahol a mélyben fekvő alapegység kisebb szerkezeti egységei (rögei) emelkedőben vannak, ott a folyók bevágják, ahol pedig süllyednek, ott feltöltik medrüket. A főfolyók meder- viszonyainak megváltozása — természetesen — visszahat egész vízhálózatunk fejlődésére. A folyókanyarulatok oldalirányú vándorlása és az árvizek romboló munkája zömmel átmeneti jellegű hordalékvándorlást okoz. A homorú partok pusztulásával együtt jár a domború partok építése, és az árhullámok idején keletkező kimélyüléseket előbb-utóbb feltölti a folyó. De a mérleg nincs egyensúlyban: a megmozgatott anyag finomabb részecskéit mégis csak elviszi a víz. Az országot elhagyó négy vízfolyás vízgyűjtő területe a határon a következő: Ebből a területből csak 93 000 km2, kereken 24% esik Magyarországra. A határainkon kívül eső 76%-ra jut folyóvizeink felső, a hordalékképzésben, döntő szerepet játszó szakasza. Bátran állíthatjuk tehát, hogy folyóink hordalékszállításában a hazai területek súlya elenyésző. A mállással felaprózott és az esővíz vagy az olvadó hóié által megmozgatott anyag természetesen nem kerül azonnal és teljes egészében a folyók medrébe, hiszen a lefolyás legkisebb mérséklődésével egy része megáll útjában. Sőt a medrükből kilépett vízfolyások szállította iszap is lerakódik részben a hullámtéren, amikor a víz visszahúzódik medrébe. A határainkon túli vízgyűjtőterületek hordaléktermeléséről tehát akkor sem kaphatnánk hű képet, ha rendszeres mérésekből ismernénk az idegen földről érkező vízfolyások hordalékhozamát az ország területére való belépésük helyén. 2.4.2. A vízfolyások hordalékszállítása A hordalékot részben lebegő állapotban, részben a fenéken görgetve viszi magával a víz. A mállási termékek további része a vízben oldva teszi meg útját. Mielőtt folyóink hordalékszállításának ismertetésébe fognánk, bevezetésül emlékezetbe kell idéznünk egyrészt azt, hogy a folyóvíz elragadó ereje egyenesen arányos a kérdéses helyen uralkodó sebesség négyzetével, másrészt, hogy a víznek a meder ugyanazon pontjában mért sebessége a vízállással változik. A hordalékmozgás ezért a folyók vízjárásánál sokkalta bonyolultabb jelenség: nemcsak az időben és szelvényenként változik, hanem egyazon mederszelvény különböző pontjain is eltérő. Duna Tisza Dráva 208 822 km2 138 408 km2 35 510 km2 Karasica 661 km2 összesen: 383 401 km2 79
