Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
A jég megjelenése az időjárás függvénye. Az éghajlati különbségeknek megfelelő bizonyos földrajzi megoszlása tehát kimutatható. De már ebbe is belejátszik a vízfolyás esése: minél lassúbb vízről van szó, annál könnyebben indul meg rajta a jégképződés. A beállás, mint láttuk, mechanikai okokra vezethető vissza. A zátony os, kanyargós, elfajult mederben könnyebben akad el a jég, mint a szabályozott sima falú folyón. Mederméretek és kanyarulati viszonyok, továbbá emberi beavatkozás együttes hatásáról van itt szó. A korábbi beállás folytán hoszabb ideig áll, jobban megerősödik és nehezebben bomlik meg a jégtakaró és így a jégborítás tartama is hoszabb a rendezetlen folyókon, mint a szabályozottakon. A vízfolyások különböző vízbősége is befolyásolja a jégviszonyok alakulását. A kisvízfolyások sekély vizének hőmérséklete — különösen a partmenti csendes helyeken — gyorsan követi az időjárás változásait. Könnyen jelenik meg rajtuk a jég, de már rövid idejű olvadás is elegendő a pusztulásához. A nagyobb vízfolyások lassabban hűlnek le, és nehezebben fagynak be, de ha kialakul a jégpáncéljuk, tartósan meg is marad. Magyarország területe kicsi. Az egyes részei között kimutatható éghajlati különbségek nem olyan nagyok, hogy a jégviszonyokat befolyásoló felsorolt másodlagos tényezők hatása hozzájuk képest elhanyagolható lenne. Ezért nem gondolhatunk a jégmegjelenés ás eltűnés időpontjának télképes ábrázolására. Meg kell elégednünk néhány jellegzetes földrajzi vonás kiemelésével. Éghajlati különbségek. Az ország északkeleti részén fokozottan érvényesül az időjárásban a szárazföldi hatás. Ezért itt rendesen 1—2 héttel korábban jelenik meg és későbben tűnik el a jég, mint nyugaton és délen. A jeges időszak és a jégborítás tartama a Tisza mellékfolyóin 1—2 héttel hoszabb, mint a Dunántúl folyóvizein. A 30. ábrából látható, hogy szembetűnő az eltérés a Duna és a Tisza jégviszonyai között is, de ebben az éghajlati viszonyokon kívüli tényezők is közrejátszanak. Az esés (ill. sebesség) hatását a jégviszonyok alakulására az alábbi táblázat érzékelteti: Folyószakasz A jeges napok átlagos száma A befagyás átlagos tartama, nap A befagyás tartama a jeges időszak hányadában megnevezése átlagos esése cm/km Duna Pozsony—Komárom 0,252 25 10 0,40 Paks—Mohács 0,073 33 22 0,67 Tisza Tiszabecs—Záhony 0,144 52 31 0,60 Tokaj—Szolnok 0,048 50 37 0,74 Összehasonlításul a Balaton 0,000 59 49 0,83 61
