Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)

2. A VÍZFOLYÁSOK

együtt növekszik. Ezért a kisvízhozam a forrástól a torkolat felé haladva általában gyarapszik. (Karsztvidéken vagy durva hordalékban haladó vízfolyások esetében előfordul azonban, hogy egyes szakaszokon a kisvíz kisebb-nagyobb része elszökik a mederből, és esetleg lejjebb vissza is tér bele.)

Ha összehasonlításokat kívánunk tenni különböző vízfolyások kisvíz- hozama között, célszerűnek látszik a vízgyűjtőterületük 1 km2-éről lefolyó mennyiségeket, a fajlagos kisvízhozamokat vizsgálni (IV. táblázat).

IV. táblázat

Néhány magyarországi vízfolyás fajlagos kisvízhozama

(Évi átlagban 362 napon át meghaladott értékek)

Vízfolyás

Állomás

Vízgyűjtőterület ezer km2

Fajlagos

kisvízhozam

1/s-km2

Duna

Pozsony

131

4,3

Tisza

Vásárosnamény

32

1,8

Maros

Makó

30

0,86

Rába

Sárvár

5,6

0,94

Sajó

Bánréve

3,2

0,26

Kapos

Kurd

2,1

0,12

Zagyva

Jásztelek

4,2

0,05

Kiszáradó vízfolyások

<0,5

0

A IV. táblázat adatai világosan mutatják, hogy a fajlagos kisvízhozam erősen, változik a vízgyűjtőterület nagyságával, ezért — szigorúan véve — csupán azonos kiterjedésű vízgyűjtők egyenlő ismétlődési gyakoriságú fajlagos kisvízhozamai volnának alkalmasak arra, hogy belőlük földrajzi jellegű következtetéseket vonjunk le.

A 23. ábra a 2000 km2-nél kisebb hazai vízgyűjtőterületek közepes kisvízhozamának fajlagos értékét adja meg. Amint látjuk, a fajlagos kisvízhozam értéke tág határok között ingadozik, aszerint, hogy hogyan változik a vízgyűjtőterületek felszíne alatt tárolt vízkészlet. Kétségeién, hogy ebben a csapadék mennyiségén kívül a földtani viszonyok az uralkodó jelentőségűek (a felszín vízáteresztőképessége, a víztartó rétegek kiterjedése, vastagsága és vízkapacitása), de nem közömbös egyetlen olyan tényező sem, amely a beszivárgást és a felszín alatti vízfelhalmozódást befolyásolja (lejtésviszonyok, növénytakaró, a talajművelés módja stb.). Egyébként azonos csapadék-, domborzati és földtani viszonyok között a vízkészlet megcsapoló érhálózat sűrűsége és beágyazottsága dönti el a kisvízhozam nagyságát.

44