Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
Tél Nyár a Dunán 48% 52% a Rábán 52% 48% a Tiszán 58% 42% a Tisza mellékfolyóin 64% 36% ami világosan mutatja egyrészt a vízgyűjtő kiterjedésének hatását, másrészt azt, hogy mennyire korlátoltak a tiszai vízrendszer tartalékai, ill. milyen gyökeresen befolyásolják a lefolyási viszonyokat a dunai vízrendszer magas hegységei. A fenti átlagok tág határok között ingadozó adatok középértékei. A Tisza mellékfolyóira pl. a következő szélső értékeket kaptuk: a Zagyván Jászteleknél 75% 25% a Maroson Makónál 53% 47% Nem kisebbek az egyes évek vízszállításának féléves megoszlásában mutatkozó szélsőségek sem. Pl. a Tisza szolnoki szelvényében 1931 és 1958 között 1950-ben 77% 23% 1954-ben 41% 59% volt az arány, vagy a Dunán Nagymarosnál 1947-ben 64% 36% 1954-ben 35% 65% A 14. ábrán a havi középvízhozamok 1931—60. évi átlagaival szemléltetjük részletesebben néhány f oly ónk lefolyási viszonyainak alakulását. Az ábrák közös kiemelkedő jellegzetessége a tavaszi maximum, amely a hóolvadás hatását tükrözi. Időpontja ennek megfelelően a kisebb és alacsonyabb fekvésű vízgyűjtőterületek esetében, ill. az ország nyugati és déli részén, március, a nagyobb vízgyűjtőterületű (Tisza, Szamos, Maros) szelvényekben már áprüisra esik, a Dunán pedig a magas hegységbeli hóolvadás és a nyári csapadékmaximum közös hatása folytán még jobban elhúzódik: voltaképpen áprilistól—júliusig tart. Minél hirtelenebb az olvadás, és minél kisebb ugyanakkor a vízgyűjtő felszínének vízfelvevő képessége, annál magasabbra emelkedik a tavaszi csúcs. Jellemző, hogy a Mátra déli lejtőjén leszaladó Zagyva és a nyugati irányú Berettyó korai, igen magas maximumot ad: a márciusi középvízhozam 2—2,6-szorosa az évi átlagnak. A karszt mérséklő hatását különösen jól látjuk a Sebes-Körös esetében, és a vízben gazdag kavicstakarónak a kisvizet szaporító befolyását a Hernádon ill. a Rábán. A tiszai mércékre vonatkozó görbék jól mutatják a vízgyűjtőterület növekedésének kiegyenlítő befolyását. A legbővebb vizű hónap középvízhozama Polgárnál és Szolnoknál 1,93—1,94-szerese a sokévi átlagnak, míg Szegednél csak 1,82-szerese. 29
