Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése Magassági elrendezés — A zárt, illetve a nyílt gyűjtő mélysége a szívók becsatlakozási szintjétől, a befogadó csatorna magassági helyzetétől és a terep esésétől függ. Nyílt gyüjtős elrendezés esetén törekedni kell arra, hogy annak mélysége ne haladja meg a 2,0 m-t — A befogadó (ami rendszerint belvízcsatorna) akkor megfelelő, ha a saját vízhozamát és a talajcsőrendszer vizét káros mértékű duzzasztás és kiöntés nélkül az adott tűrési időn belül el tudja vezetni. Ha ez a feltétel nem biztosítható, drénvízátemelő szivattyútelepet kell alkalmazni. — Amennyiben a hálózatot csak szivattyúzással lehet vízteleníteni, a szívóaknánál — az automatika-rendszer üzembiztonsága érdekében — legalább 15 perces üzemelést lehetővé tevő tározóteret kell létesítem. A tározó (felszíni vagy felszín alatti) térfogata úgy is növelhető, ha a gyűjtők torkolati szakaszát (minél hosszabban) a bekapcsolási vízszint alatt csatlakoztatjuk a szívóaknaba. Ilyen esetben a gyűjtő perforáció nélküli legyen (29 ábra d részlete). Általában az üzembiztonság és a szabáíyozhatóság szempontjából a szivattyús rendszerek lényegesen jobbak, mint a gravitációsak —Ha a szívó földutat keresztezne (ez műszaki szempontból megengedett), statikai okok miatt legalább 1,2 m-es földtakarást biztosítsunk! — Az egyszerűbb építéstechnológia érdekében a hálózat egyes elemeit eltérő szintben fektessük, így a kereszteződéseknél a talajcsövek nem zavarják egymást (29. ábra d részlet). — A keresztirányban csatlakozó dréncsövek ne legyenek azonos átméröjűek, ugyanis ezek a jelentős gyengítés miatt könnyen tönkremennének, s ezzel a hálózat kritikus pontjaivá válnának. — A szívók a gyűjtőhöz lehetőleg felülről csatlakozzanak! így a hálózat primer vagy elsődleges, azaz építés közbeni feliszapolódása nagyon nagy mértékben csökkenthető. Kedvezőtlen, nedves talajviszonyok esetén való építésnél kizárólag csak felülről szabad a szívót csatlakoztatni a gyűjtőhöz A talajcsövek egymáshoz való csatlakozását szolgáló idomokat a 30. abra mutatja. Hangsúlyozni kell, hogy a gyártmányok többségét csak a műszaki célú víztelenítéseknél használjuk. Mezőgazdasagi területeken a 30. ábrán általános csatlakozási mod" felirattal szereplő kialakítást alkalmazzuk A drénhálózatok ábrázolása Helyszínrajz A drénhálózatok helyszínrajzát általában 1:2000 méretarányban készítjük. A helyszínrajzokon a szívókat az építési adatokkal együtt ábrázoljuk. Minden szívó sorszámot kap, egy helyszínrajzon értelemszerűen két azonos számú szívó vagy gyűjtő nem szerepelhet, mert ez félreértésre adhat okot Példát a kidolgozott helyszínrajzra a 31. ábrán láthatunk Hossz-sze l vények A talaj cső vezési terveknél rendszerint csak a leghosszabb gyűjtők hossz-szelvényét adjuk meg A hossz-szelvény vízszintes léptéke a helyszínrajz méretarányával megegyező, magassági léptéke 1:100 A rajzot A/4 magasságú, mm beosztású pauszra célszerű elkészítem. A kivitelezési hossz-szelvényre mintát a 32. ábra mutat. 92 ©Phare Program HU-94.05
