Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
1. Általános fogalmak és meghatározások
1. Általános fogalmak és meghatározások 1. Általános fogalmak és meghatározások 1.1. A vízgazdálkodás és a vízrendezés kapcsolata A víz olyan elsődleges természeti erőforrás, melyet a legtöbb ember ismer annak mindennapi használata által. A síkvidéki vízrendezéssel is hasonló a helyzet, hiszen ez a tevékenység csaknem egyidős az emberiség gazdálkodásával. Vizes ismereti paradoxonnak számít, hogy a vizet a legtöbben ismerjük, de ennek ellenére — mivel ezek az ismeretek nem adódnak össze — a víz az a természeti erőforrás, amelyről a legkevesebb a tudásunk. Például alapismeretnek számít a csapadék keletkezése, de már az ezzel kapcsolatos kérdések is felvetik, hogy ez a fizikai folyamat is alig, inkább csak hipotézisek szintjén ismert. A vízgazdálkodás fogalma és területi felosztása Defimcó szerint: a vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű tudományos műszaki, gazdasági, és igazgatási tevékenység. Közelebb jutunk a meghatározás tartalmához, ha megvizsgáljuk, hogy az optimális összehangolás mire irányul. Az i. ábra jól szemlélteti az ország lecsapoló munkálatok megkezdése előtti vízborította es árvízjárta területeit. Ez az ábra, a Vízrajzi Intézet 1938-ban utólagosan a Kárpát-medencére készített nevezetes mocsár térképének reszlete. Az abra alapján a vízgazdálkodási feladatokat- a) folyók menti-, b) települési- és c) területi vízgazdálkodási csoportokba sorolhatjuk (lásd 1. táblázatot). Ezek a csoportok egyben olyan szakterületi elnevezesések, melyek gyakran megjelennek a hatósági irányításban is, jól lehet általában nem tisztán, hanem kombinálva pl. közlekedési, lakossági, ipari, mezőgazdasági stb. jelzőkkel. A területi elhelyezkedés szerinti munkákat jellegüket tekintve két nagy csoportba oszthatjuk, úgymint kárelhárításra és készlethasznosításra 1. táblázat. A vízgazdálkodás területi eivü felosztása A tevékenység hely szerint (víz)kárelháritas (viz)készlethasznosítás a) folyók menti vízgazdálkodás folyó-, tó- és patakszabályozás, vízfolyás, holtág és tó rendezés árvédekezés természetes es mesterséges vízi út vízerő-hasznosítás vízi környezet rekreáció b) települési vízgazdálkodás települési vízrendezés csatornázás szennyvíz elvezetés és tisztítás települési vízellátás fürdő, uszoda vízhasználat hévvíz és gyógyvíz hasznosítás c) területi vízgazdálkodás belvíz-rendezés -mentesítés es -védelem agronómiái vízrendezés lecsapolás, erózióvédelem tarozás öntözés tógazdálkodás mezőgazdasági szennyvízhasznosítás A táblázattól eltérő osztályozás is .lehetséges, így például megkülönböztethetünk passzív és aktív vízgazdálkodást. A síkvidéki vízrendezés szempontjából a területi felosztás előnyösebb, mert segítségével a szakterületi megnevezéseket is láthatjuk, úgymint belvíz- rendezés és mentesítés, belvízvédelem, agronómiái vízrendezés, lecsapolás. ©Phare Program HU-94.05 ■7
