Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4, A termőföldek és környezetük vízrendezése keresztül jut be és a vízhozam ennek megfelelően a torkolat felé haladva fokozatosan növekszik vagyis permanens, fokozatosan változó vízmozgás van. hasonlóan a szennyvízgyűjtő csatornákhoz A permanens, fokozatosan változó vízmozgás esetén, az / esésű csövek vízhozamának számítására a következő közelítő képiét szolgál: 6, példa. Dréncsövek vízszállító képességének számítása Határozzuk meg egy 0,8%. eséssel tervezett gyűjtő vízszállító képességét (víz-hozamát), ha a dréncső névleges (katalógusban szereplő) átmérője NA 160 mm. Ennek megfelelően a A= 0.03, i = 0.0008, cl = 0.1485 m. a) eset: Feltételezzük, hogy a dréncsőre nem csatlakozik szívó, s perforálva sincs, tehát a csőben a vízhozam állandó. A méretezést permanens állandó vízmozgás Darcy-Weisbach képlet (12) szerint lehet végezni. Először a (13) szerint számítjuk a B segédv áltozót b) eset: Feltételezzük, hogy a gyűjtőbe L m-enként n db szívó csatlakozik, egy szívó vízhozama O/n. A méretezést permanens, fokozatosan változó vízmozgás szerint a (14) képlettel számítjuk A számításból megállapítható, hogy fokozatosan növekvő vízhozamnál a cső vízszállító képessége V3 -szór, kb. 1,7-szer nagyobb, mint állandó vízhozam esetén. Ezt a többletet, csakúgy mint a szennyvízgyűjtőknél, általában a biztonság jav ára elhanyagoljuk. A drénhálózat műtárgyai A hálózatot az üzemelési, a fenntartási és esetenként könnyebb megépítés érdekében műtárgyakkal kell ellátni A leggyakoribb műtárgyak talajcsőszáj, akna es drenvízátemelő. Csőszáj — céldrének esetén — egyszerű fényálló PVC müanyagcső, a nagyobb drénfurtök kitorkollásánál viszont betonmütárgyat kell építeni a nyílt befogadóba való becsatlakozásoknál. Fenntartási okokból a műtárgyakat jelölni is keli olyan módon, hogy az külön műszaki akadályt ne jelentsen A jelöles lehet a fenntartó sáv és tabla szélére állított, árboc, de jó egy tájhonos, kis lombozatú fa telepítése is (mivel élővíz mellett nem szabad növény védőszert kipermetezni, a fa megmaradása e szempontból biztosított). Aknákat kell építeni ott, ahol a talajcsövek egymáshoz csatlakoztatása idomokkal nehezen vagy bizonytalanul oldható meg Az ilyen csomópontoknál főleg vakaknái (rejtett aknát) használunk. Akkor is szükség van aknára, ha szabályozni kívánjuk a víz lefolyását. Korábban a tisztítás és ellenőrzés érdekében a gyűjtőkön 500 m-enkent építettek aknákat, ilyen célból jó kivitelezés eseten mar aknát nem építenek. A drénhálózat működését szemrevételezéssel ellenőrizzük, hibára utaló jelek esetén a hibákat először a cső kibontásával kíséreljük meg kijavítani. Amennyiben a csövek feliszapolódását tapasztalnánk, dréncső mosó géppel lehet a tisztítást elvégezni ©Phare Program IICí 94 05 77
