Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)

3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés

3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés

3,4.1. Fajlagos vízhozam meghatározása tapasztalati értékek alapján becsléssel

A becsléssel történő lefolyásszámításhoz a 11. ábra és a 8. táblázat szolgáltat módszert. Azon síkvidéki területeknél használható, amelyeknél a sokévi csapadékátlag a 600 mm-t nem haladja meg, ellenkező esetben a csapadéktöbblettel arányosan a kapott eredményt növelni kell. Először a vízgyűjtőt a talajtérkép, a talajvíztérkép (vagy talajvíz adatok) alapján be kell sorolni az I-IV. kategóriák valamelyikébe. Az egyes kategóriákat a fizikai talajféleség és a talajvízszint terep alatti mélysége szerint a 8. táblázat tartalmazza

8. táblázat. Síkvidéki vízgyűjtők kategóriái

A kategória

Fizikai talajféleség

Sokévi átlagos talajvízállás

jele

a terepszint alatt, m

I.

Homok, homokos vályog

>2,5

Vályog

>2,5

Homok és homokos vályog

<2,5

II.

Vályog

1,5-2,5

Agyagos vályog

>2,5

Vályog

<1,5

III.

Agyagos vályog

1,5-2,5

Agyag

>2,5

Agyagos vályog

<1,5

IV.

Agyag

<2,5

Szikes

bármilyen

A lefolyás értékét befolyásolja a vízgyűjtő alakja és esése. Ha a vízgyűjtő alakja ún. normális, a terepesés pedig közepes mértékű, akkor — a vízgyűjtő terület függvényében — a 7. ábrán a megfelelő kategóriasávok középvonalát (szaggatott vonal) kell leolvasni. Ellenkező esetben — a 9. táblázatban közölt tendenciákat figyelembe véve — a kategőriasáv alsó vagy felső részében kell a becslést végezni. A vízgyűjtő terület alakját a főcsatorna irányában mért hosszának és az erre merőlegesen mért szélességének aránya jellemzi.

9. táblázat. A vízgyűjtő terület alakja, esése és kapcsolata a fajlagos vízhozammal

A vízgyűjtő

A vízgyűjtő esése, m/km

hosszának és

alakjának

kicsi

közepes

nagy

szélességének

elnevezése

(< 0,2)

(0,2-0,4)

(> 0,4)

aránya

a fajlagos vízhozamot

>2:1

elnyújtott

jelentősen

csökkenti

csökkenti1:1-2:1

normális

csökkentinöveli

< 1:1

zömöknöveli

növeli

Ha a vízgyűjtő talaj- és talajvízadottságai az I-IV. kategóriák valamelyikébe való besorolást egyértelműen nem teszik lehetővé, akkor a területet közel azonos nagyságú és egyöntetű adottságú részekre kell bontani és a becslést ennek megfelelően többször elvégezni, majd az eredmények középértékét venni. Ebben az esetben a vízgyűjtő terület nagysága és alakja mindig a teljes vízgyűjtőre vonatkozzon.

44

©l’hare Program HU-94.05