A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
VÍZÉPÍTÉS 51 folyót teljesen elzátonyosította és nagymérvű vízszínemelkedés mellett mérhetetlen pusztítást vitt végbe. Ennek szükségszerű folyománya volt. hogy a Mura szabályozását folytatólag ki kellett terjeszteni először a 27 km hosszú osztrák-magyar határszakaszra, majd miután a szabályozásnak ez az előhaladása a tisztán magyar folyószakaszon tarthatatlan állapotokat teremtett, a magyar kormánynak hozzá kellett fognia e folyamszakasz szabályozásához is, melyet — dacára annak, hogy a Mura nem állott állami kezelés alatt, — közérdekből az érdekeltségnek bizonyos mérvű hozzájárulásával államköltségen hajtottak végre. Az anyagi eszközöket e munkálatok kiviteléhez a beruházási törvények biz- tositották; az 1895-iki törvény egymillió koronát, az 1908. évi nagy beruházási törvény pedig 8,920.000 K-t irányzott elő a Mura szabályozására. Miikögát a korongi Mura-szakaszon. Az osztrák területen az összeszorítás módszere szerint végzett szabályozás kedvezőtlen következményein okulva, a magyarországi Mura-szabályozást ettől eltérő irányelvek figyelembevételével hajtották végre. A szabályozott meder vonalául a meglevő medert ugyanis lehetőleg megtartották, a folyónak átvágásokkal való megrövidítését pedig lehetőleg mellőzték. E művek kivitelénél 1906-tól kezdve a csak Ausztriában beszerezhető drága bányakő helyett itt először alkalmazták a később másutt is jó eredménnyel használt, portlandcement és trasszkeverékkel készült betonműkövet. Ezeknek az irányelveknek szem előtt tartása mellett a nagykanizsai m. kir. folyammérnöki hivatal évek során át igen eredményes munkálkodást fejtett ki a Murán. A Muraköznek a szerbek által való megszállása következtében a magyarországi Mura is határfolyóvá vált s ezért a munkálatok jelenleg itt is szünetelnek.
