A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
tehetős intenzitással folytak, de az~ összes szükséges fenéksarkantyúk már nem voltak kiépíthetők A folyó sodi'át —- amennyire ezt a középvízi párhuzamművek vonalozása megengedte — ezen a szakaszon is sikerült a folyó természetének megfelelő folytonos kanyarulatokban rögzíteni, úgy, hogy a folyam sodrának az árvizek alkalmával való átvetődése, mint az korábban oly gyakran észleltetett, megszűnt. Mivel azonban a kis-, közép- és árvíznek a sodorvonalai többé-kevésbé eltérnek egymástól, különösen hirtelen apadó vízállásnál. — a kisvízbe való átmenetnél — a görbületek inflexiós pontjain fekvő gázlókon a hordalék eloszlása gyakran nem megy oly kedvezően végbe, hogy e pontokon jó gázlók képződhetnének, hanem az itt kialakuló gázlóformáció igen gyakran inkább a rossz gázlók típusához hasonló. Ennek az az oka. hogy itt a gázlók alakját Cikolaszigeti keresztgát. (Magygr-cseh bizottság szemléje.) és mélységeit szabályozni hivatott kisvízszabályozó müvek a világháború közepéig nem épülhettek ki a kellő mennyiségben és magasságban, s hogy e művek a háború alatt nem voltak kellőképen fenntarthatok. Ezen a bajon azonban a kisvízszabályozó munkálatok remélhető folytatásával és befejezésével majd segíteni lehet. Azonban kétségtelen, hogy a hajózás érdekében létesített középvízszabá- lyozó művek fenntartásán kívül még jelentékeny kisvízszabályozó munkálatot kell majd végrehajtani. A világháborúnak szerencsétlen befejezése következtében a volt magyar Felső-Duna mentén a balpart végig Csehszlovákia kezére került. Az új dunai egyezmény XVII. cikke szerint a Dunának határul szolgáló szakaszain a szabályozási munkálatok végrehajtásának módozatait és a költségek elosztását az illető parti államok egymás között maguk szabályozzák. Ezért Csehszlovákia és Magyarország egymással abban állapodtak meg, hogy a Dunának Csehszlovákia és Magyarország között határul szolgáló és még szabályozásra szoruló szakaszán felmerülő és az alakított állandó közös műszaki bizottság
