A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)

Előszó

ELŐSZÓ

Hatvan esztendő vizimérnöki munkáinak a történetét tartalmazza ez a könyv, amelyet, mint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet jubiláris évkönyvéből készített különlenyomatot, az Egylettel egyetértésben az érdeklődők rendelkezésére bocsátók.

Végigvezeti az olvasót Nagymagyarország ármentesítéseinek és folyószabályozásainak a történetén, ismerteti a budapesti és a többi dunai, tiszai és balatoni kikötőnek a munkáit; megemlékezik elveszett és megmaradt vizierőinkről, a lecsapolásnak, öntözésnek, a városok vízzel való ellátásának és csatornázásának 1867-től történt fejlődéséről, utolsó fejezetében pedig megadja a legközelebbi évtizedek vizimunkáinak a pro- grammját.

Látható ebből a felsorolásból, hogy Magyarország ezeknek a munkáknak a legnagyobb részét a földmívelésügyi minisztérium vezetése vagy irányítása alatt hajtotta végre. Amilyen 'szükségesnek láttam ezért annak idején, hogy a rájuk vonatkozó tervek, fényképek és egyéb adatok átadásával ímegkönnyítsem az Évkönyv vizi részének az összeállítását, éppen olyan örömömre szolgál most, hogy ezt a vizi részt az Egylet szíves hozzájárulásával különlenyomatban is kiadhatom és így szélesebb köröknek is rendelkezésére bocsáthatom.

Második honfoglalásnak nevezte Kvassay Jenő, a legnagyobb magyar vizimérnök azt a munkát, amelyet az ország 1840-től 1900-ig a vízszabályozás és a vizek hasznosítása terén végrehajtott.

Széchenyi agyában fogamzott meg ennek a honfoglalásnak a gondolata, amelyet csak a magyar gazdaközönség áldozatkészségével lehetett végrehajtani, tőle származik az ármentesítő és belvízszabályozó társulatok megteremtésének eszméje, amely olyan szerencsés módon hozta összhangba az államnak és a mezőgazdasági érdekeltségeknek a tevékenységét. A magyar munkások voltak ennek a honfoglalásnak a közkatonái, a magyar közigazgatási tisztviselők és mérnökök a tisztjei,:— Vásárhelyi Pál, a nagy magyar mérnök az első generálisa. Széchenyi és Vásárhelyi nyomán haladtak a későbbi évtizedek közgazdászai és mérnökei is, közöttük Kvassay