A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
12 VÍZÉPÍTÉS Kutastorkolati belvíz-zsilip (új típus). védett árterületeket szükség esetén hivatalból valamely fennálló társulathoz csatolhassa, avagy hivatalból társulat alakítását rendelhesse el. Azokra a társulatokra nézve pedig, melyeknek vízmüvei az egységes szabályozás, valamint az összefüggő ármentesítés szempontjából mellőzhetetlenek, a miniszter kimondhatja a „közérdekűséget”. Ügy ezeknél, valamint a hivatalból megalakított társulatoknál a miniszternek joga van a társulati védömüvek kiépítésére, fenntartására és felügyeletére szükséges költségeknek a társulati tagokra való kivetését hivatalból elrendelni Ebben a fentebb említett három törvényben foglalt, a vízszabályozó és ármentesítő társulatokra vonatkozó intézkedések és rendelkezések országos érvényességgel összefoglaltattak a „Vízjogról” szóló 1885. évi XXIII. t.-c.-ben, amelynek egyes fejezetei az egész országban már meglevő vagy ezután még keletkező vízszabályozó és ármentesítő társulatoknak szervezetét, működését, nemkülönben a kormánynak a társulatok fölött gyakor- landó felügyeleti jogát állapítják meg. E törvényekben foglalt intézkedések alapján tömörültek azután fokozatosan a Duna és Tisza völgyében a már meglevő töltésfenntartó érdekeltségeink társulatokká, vagy keletkeztek egészen új társulatok. Az 1876. évi nagy árvíz az érdekeltséget az ármentesítés terén ismét fokozottabb tevékenységre késztette és ennek a mozgalomnak eredménye- képen a Tiszavölgyi társulat ismét életre kelt. 1876. évi szeptember 26-án az összes tiszai társulatok megbízottai tanácskozásra gyűltek össze, hogy az 1876-iki árvíz alkalmával szerzett tapasztalatok alapján hasonló bajok elkerülése céljából teendő intézkedéseket megtárgyalják. Ezen az értekezleten határozták el a Tiszavölgyi társulatnak újból való megalakítását és szervezetének, valamint alapszabályainak megállapít tása végett egy szervező bizottságot küldöttek ki. 1878. évi januárius 20-án a szervezőbizottság alapszabálytervezetét a közgyűlés elfogadta és annak a kormány által való jóváhagyása után a Tiszavölgyi társulat újból megalakult. Ez a Tiszavölgyi társulat, amelybe az 1884