A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Rohringer Sándor: A vízimérnökök nevelése
VÍZÉPÍTÉS 18? épített kutak segélyével a talajvíz depressziója s az ezekkel összefüggő vízmozgások tanulmányozhatók. A laboratórium által a vízépítéstani tanszék a külföldi műegyetemekével egyenértékű taneszköz birtokába jutott, s ezzel az oktatás sikere jelentékenyen fokozható, sőt, mint már említettem, a gyakorlat számára is értékes eszköz lehet műtárgyak építésével kapcsolatos hidraulikai kérdések megoldásánál. A tanszékkel kapcsolatos laboratórium létesítésén kívül megtörténtek az előtervezések egy nagyobbszabású, minden igényt kielégítő, s a természettudományi kongresszussal kapcsolatban tervbe vett hidrotechnikai laboratórium felállítására is, mely csupán a kutatás és a külső gyakorlat céljait szolgálná. A tanulmányi kirándulások révén a tanszék állandó kapcsolatot tart fenm a jelentékenyebb hazai vízépítéstani munkálatokkal. Sajnos, az a változatos, dús tevékenység, amely a külföldön, főleg a vízierők kiépítése terén észlelhető, vízierőnknek 95%-ban való elvesztése folytán nálunk nem lehetséges, sőt a trianoni határok egyéb vízhasználatoknak — így a folyók csatornázása és öntözések fejlődésének lehetőségét is jelentékenyen lefokozták. A fejlődésképesség e nagy akadályainak dacára, az oktatás ugyanúgy halad, mint ha semmit sem vesztettünk volna s bízunk abban, hogy a műegyetemről kikerülő fiatal mérnök a csonka, haza határain túl is bárhol meg fogja állani helyét addig is, mig itthon a természet által klasszikus egységnek teremtett magyar vízrendszeren meg fogja^ találni méltó munkakörét. Szivárgás és csövekben fellépő ellenállások bemutatására szoloddá modellek.
