A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Rohringer Sándor: A vízimérnökök nevelése
VÍZÉPÍTÉS 185 3. A szorosan vett vízépítési gyakorlattal kapcsolatos tanulmányok, ami- nők: a víznek mozgása különböző medrekbe», az azokban beépített művekben, a talajban stb. És végül 4. csoportnak állíthatnók be azokat a laboratóriumokat, amelyeknek egész felszerelése és berendezése csupán vagy főleg az oktatás céljait szolgálja. A kir. József-műegyetem vízépítéstani tanszékének hidrotechnikai laboratóriuma főleg az oktatás céljait szolgálja, azonban alkalmas — bár egyelőre nem A kísérleti csatorna alaprajza. túlnagy méretekben — az oktatás keretein kívül álló önálló tanulmányok végzésére is. A laboratórium négy részből áll és pedig: 1. Egy kísérleti csatornából, a hozzátartozó mérőeszközökkel, a vízmozgás-, sebesség- és vízmennyiségmérések, különböző gátak és zsilipek, továbbá mederszabályozó művek bemutatására.-. Egy kisebb medencéből táplált csővezetékből a csövekben fellépő ellenállások szemléltetésére. 3.. 4. és 5. Két üvegfalú medencéből a talajban szivárgó víz mozgásának bemutatására. A legfontosabb és legfőbb felszerelést igénylő objektum az 1. pont alatti, amelyet alábbiakban ismertetünk. A rajzon látható a kísérleti csatorna alaprajza, amelyet a víztároló medencéből egy elektromosan hajtott centrifugál- szivattyú lát el tetszésszerinti, de legfeljebb 20 mpliter vízzel. A szivattyúzott víz a felső kisebb medencébe, onnan egy U-alakú csendesítőn át a mérőcsatornába jut, amely túlfolyással van ellátva. A fölös túlfolyó víz egy csövön vissza- ömlik a víztároló medencébe. A vízmennyiséget zsiliptáblával szabályozhatjuk és egy Poncelet-bukón mérjük. A mérőbukón átbukó vízoszlop magasságát egy, a csatorna külső falára szerelt közlekedő üvegcső mutatja; az ebben mutatkozó vízoszlop nagyságából a tarálás útján megállapított vízmennyiségi görbén leolvasható az átbukó víz- mennyiség literekben kifejezve. Az átbukott víz ismét egy U-alakú csendesítőn át alulról jut a kísérleti csatornába, amelynek hossza 8 méter, feneke vaslemezből van, oldalfalai szögvasakba foglalt üvegablakok. Az oldalfalaknak egymástól való távolsága 60 cm, magasságuk a fenék felett 6Q cm. Akár egyik, akár mindkét oldalfal át is helyezhető úgy, hogy a szükséghez mérten 60 cm, 42.5 cm és 25 cm széles csatornák állíthatók elő, sőt egyes ablakok (keretek) ki is vehetők és ily módon elágazások létesíthetők.
