A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Huszár József: A fiumei kikötő
VtZftPlTÉS m É/rítési költségek: A fiumei kikötői munkálatokra 1872—1914. évi időszakban összesen 55,0(56.856 aranykoronát fordított a magyar állam. A gyárak. Az 1872—1918. évek folyamán a következő nagy gyárak és iparvállalatok keletkeztek: a rizshántoló és keményítőgyár cirea 3.1 hektár területen a kőolajfinomítógyár „ 5.9 „ „ a légszeszgyár „ 3.7 „ „ városi villamostelep „ 0.1 „ „ az olajgyárak „ 3.2 „ ,, Schlick-Danubius hajógyár „ 8.6 „ „ A kikötő forgalma. A kikötőépítés megkezdésekor, az 1872. évben 5277 hajóval 325.116 tonna tartalommal 167.013 tonna árut 18,770.392 forint = 43,547.309 pengő értékben szállítottak, ezzel szemben a világháború kitörése előtti évben, 1913-ban 31.381 hajóval 6,910.434 össztonna tartalommal 2,096.800 tonna árut 478,004.000 aranykorona = 554,484.640 pengő értékben szállítottak, vagyis a forgalom az 1872. évtől hajófordulatokban 6-szor, árumennyiségben és áruértékben 13-szor nagyobb lett, megjegyezvén, hogy az 1872. évben csaknem mind kishajó, míg az 1913. évben legnagyobbrészt óceánjáró nagy gőzös bonyolította le a forgalmat. A személyforgalmat illetőleg az 1872. évről adataink nincsenek, de az igen csekély lehetett. Áz 1913. évben azonban az egyes hajóvállalatok már összesen 1,765.269 utast szállítottak, melyből a Cunard Line Fiume—newyorki vonalán az 1913. évben 28.076 egyén utazott. A fiumei tárházak és kikötői szabadi erőietek áruforgalma 1913. évben 946.825 tonna volt és pedig a fontosabb áruk közül ebből: bor 3.590 tonna rizs 11.803 tonna liszt, korpa 87.000 „ hüvelyesek 26.702 „ cukor 396.521 ,, dohány 8.550 tt árpa 29.301 ,, magnezit 71.453 ff tengeri 52.565 „ kávé 2.983 ft Végül még fel kell említenünk azt a körülményt is, hogy kormányunk Fiúmén kívül a magyar-horvát tengerpart egyéb kikötőit is a szükséghez képest fejlesztette, nagyobbította, sőt új kikötőket is létesített.
