A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Pogonyi György: Egyéb folyami kikötők és a téli kikötők
vízépítés í>7 Szegedi rakpart. Kereskedelmi kikötő. Vasúti vágánnyal, tárházakkal, közúttal. egyike a Tiszán számbavehető kikötőnek. Rendezett rakodópartja van. A Tiszán Szegedtől felfelé egyes nagyobb helységek többé-kevésbé primitív kikötőjétől eltekintve, Szolnokon van forgalmasabb kikötő. Kikötők és téli kikötök a Dráván Barcsi kikötő. Kereskedelmi és téli kikötő. A barcsi vasúti híd felett kotrással létesítették 1907—1908. években. Használható területe 3.9 hektár. Vízmélysége a 0-vízszín alatt 2.5 m. A kikötő használható parthossza 550 méter. A medencében 5 gőzös, 24 nagyobb, 23 kisebb hajó és 6 malom találhat menedéket. Tekintve, hogy a téli kikötő a jelenlegi rendesjáratú Dráva-hajózás felső végpontja és a Délivasút barcsi nagyforgalmú állomása közvetlen közelében van. kereskedelmi kikötővé is átalakult, jelentékeny forgalommal. Eszéki kikötő. Kereskedelmi és téli kikötő. 1898-ban létesült a Dráva-folyó általános szabályozó műveihez tartozó Eszék-felsővárosi párhuzamos mű felhasználásával; kotrás útján állították elő; a kotrott anyagból a partokat feltöltötték, úgyhogy Eszék ezáltal rendes rakpartot nyert, melyen igen élénk kereskedelmi forgalom van. Használható területe 2.6 hektár. Vízmélysége a 0-vízszín alatt 2.5 m. Parthossza 500 m. 4 gőzhajó, 13 nagyobb, 27 kisebb hajó és 6 malom találhat benne menedéket. Kikötők és téli kikötők a Száván Cigány-szigeti kikötő. Téli kikötő. Az úgynevezett Cigány-sziget és a Száva balpartja közötti mederrész felső elzárása s kikotrása által állították elő 1894. évben. Használható területe 15 hektár, parthossza 1125 méter. A medencében 300 nagyobb hajó találhat menedéket. Az óbecsei, eszéki és cigányszigeti kikötők megszállt területre kerültek.
