A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Fábry Frigyes: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő
»5 VÍZÉPÍTÉS A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő helyszínrajza. A kikötő két főrészre tagozódik, úgymint a soroksári Duna-ág mentén épülő állandó vízszínű belső kikötőre, amely elsősorban a helyi forgalom lebonyolítására szolgál, de egyúttal ipari célok kielégítésére is hivatott, másrészt pedig a változó vízszínű, a nyílt Duna mentén fekvő külső kikötőre, amely főképpen az átmenő áruforgalmat és a vámmentes tárolást igénylő áruk forgalmát lesz hivatva lebonyolítani. A soroksári Dunaágban duzzasztással előállított állandó vízszín a belső kikötő gazdaságosabb megépítését és üzemét teszi lehetővé. Ugyanis a rakodópartfalak több mint 3.0 méterrel alacsonyabbak lehetnek itt, mint a nyílt Duna mentén, ami nemcsak az építési költségek, de a kikötő kezelése, illetve az áruk kirakodása szempontjából is előnyös. A soroksári Dunaágnak a régi gubacsi gát feletti szakaszát 120 méter fenékszélességű kikötőmedencévé képezték ki. A medence hossza 3.5 km és 3.5 méteres vízmélysége a terhelt legnagyobb dunai uszályok részére is elegendő. A soroksári Dunaág balpartján, közvetlenül az elzárómű alatt, egy vásári medence fog épülni a soroksári Dunaágról jövő, mezőgazdasági terményeket szállító kisebb dereglyék befogadására.
