A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Fábry Frigyes: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő
A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARI KIKÖTŐ ÍRTA FÁBRY FRIGYES A háború előtt az összes dunai kikötők között Budapestnek volt a legnagyobb forgalma, dacára annak, hogy fővárosunk kikötőberendezései egyáltalában nem elégítették ki a hozzájuk fűződő kívánalmakat. Bár a főváros mindkét partja mentén mintegy 11 km hosszban részben függőleges, részben lépcsős partfalak épültek, ezek csak a helyi forgalom igényeit képesek kielégíteni, mert a Boráros-tér és az Összekötő vasúti híd közötti aránylag rövid (mintegy 2 km.-nyi) szakaszt kivéve, a rakodópartokon a helyszűke miatt sem vasúti vágányokat, sem nagyobb tárházakat nem lehetett építeni, sőt még daruk részére is alig van hely. Hajóról vasútra vagy viszont csak a duna- parti pályaudvarnak néhány primitív, fából való raktárral és már elavult pár daruval felszerelt partfalán lehetett rakodni. Őszi időben itt néha annyira összetorlódott a forgalom, hogy azt úszódaruk beállításával sem lehetett már lebonyolítani. Ez a körülmény, továbbá az, hogy a déli városrészek és az ott létesült ipari telepek a víziúttól távol estek és a rakodópartot nélkülözték, érlelték meg egy külön kereskedelmi és ipari kikötő létesítésének eszméjét, amely — míg egyrészt a legtökéletesebb felszereléssel a forgalmat magához vonzza, — másrészt új ipari vállalatok részére is módot nyújt az olcsó víziút és megfelelő kikötő melletti letelepülésre. E célokat kell szolgálnia az új kikötőnek, amely a vasút és víziút egybekapcsolása és a megfelelő átrakodó és tároló berendezések révén módot nyújt arra, hogy úgy a hazai, mint a külföldi kereskedelem az áruit a szükségletnek legmegfelelőbb módon rakhassa át továbbítás végett hajóról vasútra, vagy közútra és viszont, vagy pedig a kikötőben vámmentesen tározza mindaddig, amíg azokat a konjunktúrák szerint értékesítheti és tovább szállíthatja a vámkülföldre vagy belföldre. 1. A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő A kikötő a felduzzasztott soroksári Dunaág felső, 3.5 km hosszú szakaszának felhasználásával a Csepelsziget felső csúcsán, mintegy 1000 holdnyi területen épült.
