Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

tás, övgátolás), hatásukat csak viszonylag rövid ideig érez­tetik, ezért ezeket rendszeres időközönként (a talajelőké­szítési munkák keretében) meg kell ismételni. . Az üzemi vízrendezéseknek ki kell elégíteni a következő követelményekét:- a felszíni lefolyás szabályozásával (a vízgyűjtő te­rület rendezése, okszerű talajhasználat, talajvédelem stb.) és a talaj vízháztartási viszonyainak szabályozásával (hid- romelioráció) a területén keletkezett csapadékvizeket a sa­ját területén optimális mértékben hasznosítsa,- a szélsőséges esetekben lefolyásra került csapadék­vizeket az üzemen belül úgy kezelje (tározással, ideiglenes vízvisszatartással, fokozatos levezetéssel), hogy azok be­vezetése a befogadókba csak szabályozott módon es mennyiség­ben, illetve minőségben történjéki Az üzemi vízrendezésnél mindig abból kell kiindulni, hogy a vízrendezés legkisebb területi egysége a tábla. Víz­rendezés szempontjából döntő jelentőségű a tábla nagysága. A mezőgazdasági termelés fejlődése, a nagyteljesítményű gé­pek alkalmazása a táblaméretek növekedését követelte meg, sokan 100-200 ha-os táblák kialakítását kívánják, pedig ezt nem szabad mindenütt erőltetni. Ahol a domborzati, talajta­ni viszonyok, illetve a nagy beruházási igény miatt a kisebb táblák kialakítása előnyös, ott a kisebb vonóerejű gépek gazdaságosabban üzemeltethetők, mint a nagyok. Nem lehet min­dig az erőgépekhez igazodóan kialakítani a táblákat, hanem a gazdaságosan kialakítható táblamérethez kell keresni a gazdaságosan üzemeltethető erőgépkategóriát. A mezőgazdasági nagyüzemek üzemen belüli vízrendezési feladatait a következő részfeladatokra oszthatjuk: a) agrotechnikai tevékenységek, b) műszaki tevékenységek, c) üzemszervezési feladatok. Az egyes feladatok egymást kiegészítő komplex egységet képviselnek, a részfeladatok gyakran egymásba fonódnak, il­letve egymást kiegészítik. a) Az agrotechnikai, talajmúvelési munkák egyik legfon­tosabb célja az, hogy a csapadék hasznos visszatartását elő­segítsék. Szántóföldeken a talaj hasznos vízbefogadó képes­ségének növelésére kell törekedni a talajtípusnak megfelelő talajművelési mód (mélyszántás, altalaj lazítás, vakonddré­nezés, szerves- és zöldtrágyázás stb.) alkalmazásával. A me­zőgazdasági üzemek fontos feladata az is, hogy a területükön már hasznosan be nem szivárogtatható, a talajban nem raktá­rozható, felesleges, káros vízmennyiséget a megkívánt idő alatt a vízelvezető hálózatba juttassák, ennek az elvezető hálózatnak a fenntartásáról, üzemképességéről gondoskodja­nak. Ez előfeltétele annak is, hogy az üzemközi és a főművi hálózat feladatát teljesíthesse. 93

Next

/
Thumbnails
Contents