Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

tás, övgátolás), hatásukat csak viszonylag rövid ideig éreztetik, ezért ezeket rendszeres időközönként (a talajelőkészítési munkák keretében) meg kell ismételni. .

Az üzemi vízrendezéseknek ki kell elégíteni a következő követelményekét:- a felszíni lefolyás szabályozásával (a vízgyűjtő terület rendezése, okszerű talajhasználat, talajvédelem stb.) és a talaj vízháztartási viszonyainak szabályozásával (hid- romelioráció) a területén keletkezett csapadékvizeket a saját területén optimális mértékben hasznosítsa,- a szélsőséges esetekben lefolyásra került csapadékvizeket az üzemen belül úgy kezelje (tározással, ideiglenes vízvisszatartással, fokozatos levezetéssel), hogy azok bevezetése a befogadókba csak szabályozott módon es mennyiségben, illetve minőségben történjéki

Az üzemi vízrendezésnél mindig abból kell kiindulni, hogy a vízrendezés legkisebb területi egysége a tábla. Vízrendezés szempontjából döntő jelentőségű a tábla nagysága.

A mezőgazdasági termelés fejlődése, a nagyteljesítményű gépek alkalmazása a táblaméretek növekedését követelte meg, sokan 100-200 ha-os táblák kialakítását kívánják, pedig ezt nem szabad mindenütt erőltetni. Ahol a domborzati, talajtani viszonyok, illetve a nagy beruházási igény miatt a kisebb táblák kialakítása előnyös, ott a kisebb vonóerejű gépek gazdaságosabban üzemeltethetők, mint a nagyok. Nem lehet mindig az erőgépekhez igazodóan kialakítani a táblákat, hanem a gazdaságosan kialakítható táblamérethez kell keresni a gazdaságosan üzemeltethető erőgépkategóriát.

A mezőgazdasági nagyüzemek üzemen belüli vízrendezési feladatait a következő részfeladatokra oszthatjuk:

a) agrotechnikai tevékenységek,

b) műszaki tevékenységek,

c) üzemszervezési feladatok.

Az egyes feladatok egymást kiegészítő komplex egységet képviselnek, a részfeladatok gyakran egymásba fonódnak, illetve egymást kiegészítik.

a) Az agrotechnikai, talajmúvelési munkák egyik legfontosabb célja az, hogy a csapadék hasznos visszatartását elősegítsék. Szántóföldeken a talaj hasznos vízbefogadó képességének növelésére kell törekedni a talajtípusnak megfelelő talajművelési mód (mélyszántás, altalaj lazítás, vakonddrénezés, szerves- és zöldtrágyázás stb.) alkalmazásával. A mezőgazdasági üzemek fontos feladata az is, hogy a területükön már hasznosan be nem szivárogtatható, a talajban nem raktározható, felesleges, káros vízmennyiséget a megkívánt idő alatt a vízelvezető hálózatba juttassák, ennek az elvezető hálózatnak a fenntartásáról, üzemképességéről gondoskodjanak. Ez előfeltétele annak is, hogy az üzemközi és a főművi hálózat feladatát teljesíthesse.

93