Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Csatornák keresztezésére általában belvíz és öntözőcsatorna esetében kerül sor, de előfordulhat belvízcsatornák keresztezése is egy mélyebb öblözet vizét összegyűjtő csatornának és a magasabb részek vizeit levezető külvízcsator- nának a keresztezésekor. Búj tató tervezésekor először azt kell megállapítani, hogy a két csatorna közül melyiket bujtatjuk át a másik alatt. Itt- a keresztező csatornák méreteit (mértékadó hozamát);- a csatornák szintjének helyzetét;- a vízhozam állandóságát kell figyelembe venni. Általában a kisebb csatornát bujtatjuk a nagyobb alatt, a mélyebb szintűt a magasabb szintű alatt, és az állandóbb hozamút a változékony hozamú alatt. Ezek a követelmények gyakran ellentmondanak egymásnak. Az állandóbb hozam miatt pl. gyakran a magasabb szintű öntözőcsatornát érdemes a belvízcsatorna alatt átbujtatni. Ha a műtárgyból kifolyó víz sebessége nagyobb, mint amekkora a csatorna talajára megengedhető, akkor az alsó végén olyan áramlástanilag helyes alakú és hosszúságú burkolt utómedret kell létesíteni, amely után kimosások már nem következhetnek be. Természetesen felül kell vizsgálni burkolási szempontból a csöves műtárgyhoz vezető csatornaszakaszt is, tehát a mederhez való csatlakozásnál a talajadottságoktól és a sebességi viszonyoktól függően készülhet elő- és utóburkolat. A közlekedésre szolgáló műtárgyaknál megfelelő biztonsági berendezésekről is gondoskodni kell, pl. a pályatestet 2 m-nél kisebb szintkülönbségnél kerékvetőkkel, efölött előregyártott oszlopokból és gerendákból készített korláttal kell határolni, az aknát esetleg be kell fedni stb. 2.10.2 Vízkormányzó és vízszintszabályozó műtárgyak Vízkormányzás és vízszinttartás céljára a belvízcsatornában különböző szerkezetű zsilipeket alkalmaznak. A kisebb méretű zsilipet tiltónak nevezzük. Vízkormányzás alatt a csatornában lefolyó belvíz olyan irányított levezetését értjük, ami a legkisebb károkat okozza. A lefolyás mesterséges szabályozásával a vizet visszatartjuk értéktelenebb területeken, átirányíthatjuk egy szomszédos belvízrendszer főcsatornájába (árapasztók), vagy irányíthatjuk tározóba való vezetését. Az árvédelmi töltésekhez közel eső csatornáknál a víznek árvíz idején a csatornában való tartását kívánja meg a töltés és a közeli talajrétegek állékonysági követelménye. A zsilipek tervezése előtt gondosan meg kell vizsgálni a zsilip várható üzemviszonyait, ezen belül 88
