Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
2.8 Tározórendszer tervezése A csapadékvízzel való gazdálkodás érdekében történő talajművelési, talajjavítási eljárásokon kívül jelentős szerepük van a belvízgazdálkodási műszaki beavatkozásoknak, így az összegyülekezést gátló vagy lassító berendezéseknek, a már összegyülekezett vizek elvezetését gátló létesítményeknek, a talajvíz szintjének csökkenését lassító műveknek, a tározóknak. A belvízrendszer kialakításának tervezése két részből áll: a vizet levezető csatornarendszer és a vizet visszatartó tározórendszer megtervezéséből. A két feladatot a ter- vezés folyamán egységesen kell vizsgálni, és gazdasági hatásait figyelembe .yenni. Belvízi tározót ott célszerű létesíteni, ahol azt a domborzati viszonyok lehetővé teszik, és a terület mezőgazdasági szempontból kevésbé hasznosítható . A tározórendszer állandó és ideiglenes üzemű tározókból tevődik össze. Az állandó üzemű tározók záró, szabályozó és egyéb művekkel (tiltókkal, zsilipekkel, övgátakkal) ellátottak. Felületük mezőgazdasági hasznosítása csak másodrendű jelentőségű. Az ideiglenes tározók felülete állandó mezőgazdasági művelés alatt áll. A tározók feltöltését, felületük elöntését a víztelenítő csatornákba beépített tiltók és zsilipek segítik elő. Az elöntés előre meghatározható gyakoriságú és értékű kárt okoz. Az időszakos tározók vize általában nem hasznosítható. Az ideiglenes tározók helyes üzemének alapja a gondosan tervezett tiltó- és zsiliprendszer, amely biztosítja a vízelvezető csatornák és a tározók közötti szoros kapcsolatot , a víz tervszerű visszatartását. Ezek a tározók a műsza- ki beavatkozás jellegének és mértékének megfelelően, többé- kevésbé természetesek vagy mesterségesek. A természetes tározók elsősorban a következők: a) zsilipekkel vagy tiltókkal lezárható, esetleg szivattyúteleppel ellátott holtágas tározók, b) zsilipekkel vagy tiltókkal lezárható mély, lapos területek és semlyékek, c) alacsony, ún. övgátakkal körülvett.és megosztott, mély, lapos legelők. A természetes tározók csak záró műtárgyakkal ellátottak. Általában ideiglenes jellegűek. Ezeknek az üzemi vízszintjét a bennük folyó haltenyésztés, vagy nádtermelés igényeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az a környező mezőgazdasági területekre, a településekre, a közlekedési vonalakra káros hatással ne legyen. A mesterséges tározók a töltésekkel teljesen vagy nagyrészt körülvett mély, lapos területek. Ezek állandó jellegűek. üzemi vízszintjüket a gátak biztonságos és gazdaságos műszaki méretei szabják meg. Átlagos vízmélységük 1-1,5 m. 81
