Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
telepet vagy szivattyúállást célszerű tervezni. Ezek létesítési helyeit a hossz-szelvény alapján kell meghatározni. Lejtősebb terepen a csatornák fenékesését a terep esésénél általában kisebbre kell választani, hogy az előálló vízsebesség a megengedett értéket ne haladja meg. A kisebb esés a csatornák vonalán épített fenéklépcsőkkel vagy sur- rantókkal érhető el. Méretezni kell a főcsatorna szelvényét a torkolatnál, esésváltozásoknál, mellékcsatornák betorkollásánál és egyéb más változásoknál (vasút, közút kereszteződésénél, talajfajták változásánál stb.). A vízgyűjtő területnek a befogadóhoz való helyzete szerint a főcsatorna lehet:- gravitációs becsatlakozásé, ha a főcsatorna befogadóhoz érkező végső szelvényében az érkező belvízszint magasabb, mint a befogadó legnagyobb vízállásai, vagy ha a befogadó árhulláma csak ritkán, rövid időre emelkedik afölé (főleg töltés nélküli, mélymedrű vízfolyásoknál);- szivattyús átemelésű, ha a befogadó vízszíne mindig magasabb mint a mélyvezetésű (elég nagy bevágásban, mélyen a terep alatt érkező vízszínű) belvízcsatorna. Ekkor nem is kell gravitációs zsilip, csak átemelő szivattyútelep;- vegyes levezetési (gravitációs és szivattyús) rendszerű, ha a befogadónak a terepnél magasabb árhullámai egyes esetekben hosszabb időtartamúak a mezőgazdaság által megkívánt levezetési időnél, ugyanakkor a középvizei alacsonyabbak a mértékadó levezetési vízszintnél. Ekkor általában belvízzsilip és szivattyútelep is szükséges. A torkolati szivattyútelepeken kívül még más helyeken is szükség lehet gépi vízemelésre..A belvízöblözetben lehetnek kisebb kiterjedésű mélyebb helyek, amelyek érdekében éppen a kis kiterjedésük miatt nem érdemes a főcsatorna fenékvonalát olyan mélyre tervezni, hogy arról a vizet gravitációsan befogadhassa. Ezeknek a mélyebb területeknek a vizét külön szivattyúval emeljük be a főcsatornába, amivel azt érjük el, hogy a torkolati szivattyútelep emelési magasságát kisebbre vehetjük, s nem kell az egész öblözet vizét nagy emelőmagassággal szivattyúzni, mindössze ennek a kis területről származó kevés belvíznek a beemelésénél jelentkezik némi többletszivattyúzás a két csatorna vízszintkülönbségének megfelelő kis emelési magassággal (2.20. ábra). Ez a megoldás egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy a főcsatornát nagyobb eséssel 2.20. ábra képezzük ki. 7 6.
