Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
dekádon túl is lehet végezni addig, amig minden területről és a tározókból is eltávozott a víz. Költség- és kárfüggvények Modellünk gazdaságossági alapon optimalizál, ezért az egyes műveleteknek gazdasági hatásait is meg kell becsülni. Ezek lehetnek: károk, elmaradt hasznok, költségek. A gazdasági hatásokat egységesen a víz térfogatával vettük arányosnak és millió Ft/millió dimenzióban adtuk meg. Abszolút értékek helyett közelítő arányszámokat vettünk fel. Modelljeinkben az alábbi gazdasági közelítéseket vettük figyelembe: Az optimalizálásban figyelmen kívül hagyható gazdasági folyamatok, műveletek;- gravitációs vízmozgás,- a víznek a vésztározóba való maradása az 1. dekádban ,- zsilipek és tiltók kezelése,- csatornák és műtárgyak fenntartása. Költségek A szivattyúzás költségét ugyanakkora értéknek vettük fel, függetlenül a szivattyú elhelyezésétől, jellegétől, energiaellátásától és az átemelési magasságtól. Az összegben nem szerepelnek az állandó költségek. Károk A víznek a mezőgazdasági területen való kinnmaradása jelentős kárt okoz. Ennek mértéke függ:- az elöntött terület nagyságától,- az elöntés időtartamától,- a talaj minőségétől (a jobb minőségű talajon a kár nagyobb),- az elöntés megszűnte utáni talajállapot alakulásától (a felázott talajon nehézségekbe ütközik a gépi művelés) ,- a naptári időszaktól, illetve a termesztett növény fejlettségi állapotától,- a termesztett növény fajtájától. Az elöntésből származó kár lehet totális, amikor a t.e- nyészidőszak végéig a területen gazdasági haszon már nem érhető el. Részleges kár az alábbi okok miatt állhat elő:- a talajművelés vagy vetés nem végezhető el időben,- a növény egy része kipusztul,- a kipusztult növény helyett vagy a talajművelés késése miatt később kisebb gazdasági hasznot hozó növényt kell termeszteni,- kézi talajművelést kell végezni. 58
