Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
- a csatornák vízszállító kapacitásának fokozása közbenső esésnövelő szivattyúkkal,- a vízelvezetés útjának megszabása zsilipek segítségéve 1. Tételezzük fel, hogy a vizsgált időperiódusokban az egyes részvízgyűjtőkön keletkező belvíztömegek ismertek. A vízkormányzás célja legyen az elöntésekből származó károk és szivattyúzási költségek összegének minimalizálása. A belvíztömegek előrejelzési módszereivel ehelyütt nem foglalkozunk, az előrejelzés például az EXPRE modellel elvégezhető. A vízelvezető rendszer vizsgált részei legyenek a következők:- részvízgyűjtők,- csatornák,- tározók, '- gravitációs vízbevezetések a befogadóba,- szivattyútelepek,- zsilipek és tiltók. A belvízelvezető rendszer általános hálós folyam modelljének ábrázolásához, a rendszer elemeinek megkülönböztetéséhez vezessük be a 2.4. ábrán látható jelöléseket. Vizsgáljuk a 2.5. ábrán látható egyszerű belvízelvezető rend- szert, amely a mellékcsatornákon keresztül csatlakozó három részvízgyűjtőből, két főcsatorna-szakaszból, egy vésztározóból, egy szivaty- tyús és egy gravitációs befogadóba vezetési lehetőségből áll (a szivattyús bevezetés a befogadó alacsony vízállása esetén gravitációsan is üzemeltethető) . A vizsgált belvizes időszakot osszuk három időperiódusra (három dekádra). A vízkormányzás hálós folyam modelljét a 2.6. ábra mutatja. Azok az élek, amelyek nem csomópontból indulnak ki, vagy nem csomópontba tartanak, az ábrán külön nem jelölt 0- jelű, fiktív csomóponthoz csatlakoznak (így válik zárttá a hálózat). Az első időperiódusban a rendszer működését a 2.2.táblázatban felsorolt csomópontok, és a 2.3. táblázatban fel- sorolt élek szemléltetik. Vizsgáljuk most a mintapélda segítségével a vízelvezető rendszer egyes alkotó elemeit. 0 □ Reszvizgyújtó O Csatorna csomópont A Tározó, vésztározó A Átfolyásos tározó (Q) Szivattyútelep Kétirányban működő csatorna 2.4. ábra 50
