Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
alapján határozta meg. A maximális napi lefolyás számításához szintén összefüggést dolgozott ki. A gyakorlati előrejelzésre a belvízi elöntés kezdetekor kerülhet sor, amikor az összefüggésekben szereplő befolyásoló tényezők közül kilencet már ismerünk, s csupán az olvadás ütemét és az olvasztó eső mennyiségét kell - meteorológiai előrejelzésekre alapozva - megbecsülni. A maximális belvízi elöntés előrejelzésének időelőnye kb. 4-7 nap, a maximális napi lefolyásé 6-10 nap. Az előbbiekben (2.2.1.-2.2.11. fejezetekben) bemutatott, és még számos nem említett próbálkozás, kutatási eredmény ellenére megállapítható, hogy a mértékadó fajlagos bel- vízhozam (q) meghatározására máig sem alakult ki végleges, általánosan elfogadott, egyértelmű módszer. Ez a körülmény azonban mégsem olyan aggasztó, hiszen belvízrendszereink fokozatosan épültek-ki, s azokat tervszerűen fejlesztjük tovább. A belvízi művek kialakításánál arra kell törekedni,, hogy azok teljesítőképessége a növekvő igények, a gazdasági lehetőségek, még újabb kutatási eredmények alapján növelhető legyen. 2.3 Síkvidéki mezőgazdasági terüketek belvízjelenségeinek matematikai modellezése A számítástechnika rohamos fejlődése és a rendszerelemzés alkalmazása új utakat nyitott a vízgyűjtőterületek le- folyási viszonyainak vizsgálatában. Az ötvenes évek végétől napjainkig szerte a világon az ún. vízgyűjtő modellek egész sorozatát dolgozták ki. Ezek a modellek a víz összegyüleke- zésének folyamatát a csapadék keletkezésétől a befogadó főcsatornáig nyomon követik és matematikai összefüggésekkel írják le. A kidolgozott vízgyűjtő modellek nagy jelentőségűek, mert segítségükkel lejátszható az összegyülekezés folyamata a legkülönbözőbb hidrometeorológiai helyzetekben. A vízgyűjtő modellek nagy része a domb- és hegyvidéki vízgyűjtők vizsgálatához készült, van azonban néhány síkvidékre kidolgozott modell is. Mi csak a hazánkban kifejlesztett, sík területre kidolgozott modellekkel foglalkozunk, mert ezek alkalmazásához vannak számítógépi programjaink. A sok adat és a nagy számítási munkaigény miatt számítógép nélkül a modellek általában nem alkalmazhatók. A vízgyűjtő modellezésnek vannak hívei és vannak ellenzői is. A modellezésben sok szakember csalódott, mert az első modellvizsgálatoktól látványos, nagy eredményeket vártak. Ez viszont általában nem következett be, mert a kidolgozott modelleket alapos, sokszor hosszadalmas munkával, a modell- paraméterek értékének körültekintő meghatározásával kell alkalmassá tenni a gyakorlati felhasználásra. 41
