Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

(T időtartamú)- folyamat esetében biztosítja, hogy a terület ne kerülhessen a tQ tűrési időnél hosszabb ideig víz alá.

Az előbbi egyenlet qT~vel osztva és átrendezve:

qt qt

T -4- + —- - T = 0 q2 qT

T

ahonnan

qt _ -t - V t2 + 4 T t' qT - 2 T

és ebből a keresett fajlagos vízhozam általános értéke:

Megkeresve a q szélsőértéket T változásának függvényé

ben, megkapjuk azt a legnagyobb csatorna-kiépítési fokot, amelynél az elöntési idő nem haladja meg a növények tűrési idejét.

A gyakorlati alkalmazáshoz görbe-seregek állnak rendel kezésünkre.

Ezzel a módszerrel kapcsolatban azt is meg kell jegyez ni, hogy egyes hosszabb csapadékosabb időszakokban (amikor az esős napok közvetlenül követik egymást, vagy közben 1-1 nap marad csak ki) a felszíni vízképződés, a táblán belüli összegyülekezés is hosszabb idejű jelenség, a képződött fel színi vizeknek a növény tűrési ideje alatti levezetése teljesíthetetlen feladat, hiszen maga a csapadékos időszak hosszabb lehet, mint a tűrési idő.

2.2.8 A komplex vízgazdálkodás részét képező belvízrendezés

hidrológiája

A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek a víz- gazdálkodással szembeni igényeit a legutóbbi évtizedben fogalmazták meg világosan: a növénytermesztési rendszerek iparszerű termesztési technológiája mellett a vízgazdálkodás célja a növények számára optimális vízviszonyok, talaj- vizállapot biztosítása a meliorációs beavatkozások figyelem bevételével. Napjainkban mezőgazdaságunk elérte azt a szintet, amelynél a mezőgazdasági célú vízgazdálkodást csakis így szabad felfogni.

33