Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
messze elmaradtak a beláthatóan szükséges fejlesztési lehetőségek mögött. Az általános fejlődés azonban elkerülhetetlenül felvetette ezeket a kérdéseket. A belvízrendezés gyakorlatában rögzíteni kellett, hogy mi lesz a hatása adott levezetésnek, vagy le nem vezetésnek a termelésben - elsősorban a mezőgazdaságban -, ez pedig konkrét feladatok elé állította a belvíz hidrológiai kutatását. A lefolyó belvízmennyiséget nem lehetett tovább a síkvidéki vízgyűjtő árvizeként kezelni, mert az öblözetben bizonyos ideig kint maradó és ott bizonyos kiterjedésű területeket elöntő vizek ismeretére helyeződött a hangsúly. Ezek az ismeretek teszik ugyanis csak lehetővé annak megítélését, hogy milyen mértékben hatékony a belvízrendezési tevékenység. A szemlélet- beli változás igen előnyösen előmozdította belvízrendszerek működési problémáinak a vizsgálatát, mert az említett isme- retekhez csakis ezen az úton lehetett hozzájutni. A belvízrendezés mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásának megállapítására Kienitz Gábor hidrológiai vizsgálati módszerek alkalmazásával gazdaságossági vizsgálatot vezetett be 1954-ben, a "Szarvasi Holt-Körös ág belvízöblöze- tének tanulmánytervé"-ben. E módszert később más öblözetek vizsgálata során továbbfejlesztette, s azt azóta több tervező alkalmazta. A bevezetett módszer vízháztartási egyenlet-szerűen állapítja meg naponta a keletkező belvízből a különféle kiépítésű rendszerek esetén levezetett, valamint a területen tározódó mennyiségeket. Utóbbiaknak a mezőgazdasági termelésre kifejtett hatását részletes mezőgazdasági elemzés határozza meg, amelyek alapja a becsléssel készített terméskiesési táblázat. Végső soron ezzel az elemzéssel megállapíthatók a belvíz okozta terméskiesések különféle kiépítésű levezető rendszerek esetére, ezek pedig hatékonysági vizsgálatban vethetők egybe az ugyanilyen kiépítések költségeivel, és így a leghatékonyabb kiépítési mérték meghatározó. Ez a módszer közvetlenül csapadékidősorokkal, illetve ezekből származtatott lefolyási-idősorokkal számol. Az eljárás bevezetése lehetővé tette elméleti hidrológiai szempontból megalapozott, és ugyanakkor közgazdasági vonatkozásban kellőképpen alátámasztott belvízrendezési fejlesztések előirányzását. 2.2.7 A tűrési idő figyelembevétele a fajlagos vízszállítási • hatványfüggvényeknél A belvízrendezés hatékonyságának kérdése különösen éle- sen vetődött fel a fajlagos vízszállítási hatványfüggvények segítségével történő méretezéssel kapcsolatban, mivel nem adnak támpontot, hogy milyen gyakoriságra vonatkozóval gazdaságos adott esetben dolgozni. 30
