Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

síkvidéki vízgyűjtőt vizsgálva már tekintettel volt az évszakra is.

2.2.4 A csapadékmaximum függvény alkalmazása

Az összegyülekezési elmélet szerint a vízgyűjtő kifolyási pontjához számítva a lefolyási időt, különböző összegyülekezési idejű terület-sávok állapíthatók meg. Legnagyobb árhullám-csúcs úgy keletkezhet, hogy valamennyi terület-sáv belépett a vízszállításba (T =T feltételezésével), vagy pedig úgy, hogy a területsávoknak csak egy része lépett be (de egy rövidebb ideig tartó, és ezért nagyobb intenzitású csapadék mellett). A hazai szakirodalomban Korbély József volt az első, aki szabatosan leírta az elmélet lényegit TT915), Kenessey Béla pedig az első, aki képletekbe foglalt módszert adott annak gyakorlati alkalmazásához (1928). Mindkét kutató osztrák, svájci és bajor eredményekre támaszkodott. Az összegyülekezési elmélet további hazai fejlődése azonban nem az általuk megkezdett úton haladt tovább.

A Magyar Alföld belvíz-jelenségeihez igen közel állnak az olaszországi Po-síkság felszíni vízlevezetési problémái. Utóbbinak tanulmányozásában az olasz hidrológus mérnökök jelentős eredményeket értek el, amikor hazai kutatóink figyelme munkásságuk felé fordult. Németh Endre részletesen tanulmányozta az olasz kutatók munkásságát, megismertette azt a magyar szakemberekkel, és jelentős kutatási eredményeivel megalapozta a magyar viszonyokra alkalmazott új számítási módszert (1933-1942), melyet az "éghajlati valószínűségi (csapadékmaximum) függvény"hez kapcsolódónak nevezhetünk.

Hidrológiából már jól ismert a Montanari által bevezetett

h = aTn

alakú "csapadékmaximum függvény", mely képletben a és n helyi éghajlati állandók, amelyek gyakoriságot is tükröznek, míg h a T ideig tartó csapadék magassága.

A feldolgozás során a kiválasztott adatpárokat logaritmikus beosztású papíron ábrázolva a

log h = log a + n log T összefüggést adta meg.

Pasini mutatott rá arra, hogy ugyanazon a helyen és azonosnak látszó körülmények között is a lefolyási tényező értéke az év különböző időszakában is nagymértékben változik, s elsőként számított tényleges mérések alapján lefolyási tényezőket. Megjelent tehát a havonként változó lefolyási tényező, és ezzel különböző időszakok lefolyó értékei szá- míthatókká váltak.

26