Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
A légi felderítés bevezetése, a légi felvételek segít- ségével való jégborítottság, jégtábla-sebesség mérés új lehetőségeket hozott az észlelés terén. Rendszeres végrehajtásukat azonban a látási viszonyok erősen zavarják. A légifényképezés egyik célravezető módja a képmagnó felvétel, amivel egy folyószakasz jéghelyzete gyorsan rögzíthető. Le- vetítéskor a jégjelenségek térképre rajzolhatók, így értékelhető a meder hatása a jégjelenségek alakulására is. A folyók jégjelenségeit az emberi beavatkozások közül mindjobban befolyásolják a szenny- és hővíz bevezetések. Jelenleg található már olyan folyószakasz, ahol a leghide- gebb téli időszakban sincs jég, a nagymértékű szennyvízterhelés miatt. A jeges árvizek elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a folyóvölgy valamennyi országa egységes elvek szerint jár el a megelőzésben. A nemzetközi együttműködés keretében fejleszteni kell a jégjelenségekre vonatkozó adatok cseréjét, és törekedni kell a jégelőrejelzés pontosítására. Jégtörő hajóink a jugoszláv Duna- és Tisza-szakaszon is rendszeresen dolgoznak. 3.7.7 Töltésszakadás utáni feladatok Töltésszakadás esetén legtöbbször az átszakadáson át- áramló víz az első órákban olyan sebességű, hogy a töltés elzárására, vagy akárcsak az átáramló vízhozam csökkentésére nem gondolhatunk. Azonnal meg kell tenni az előkészületeket arra, hogy a szakadás helyénél meggátoljuk a töltésvégek túlságos elmosását, és így a szakadás erős kiszélesedését. Kisebb gátaknál ezt fejkarózással, kővel, homokzsákokkal, pátrialemezekkel, nagyobbaknál cölöpsor leverésével biztosítjuk. A töltések fejének környékén a túlzott kimélyülést esetleg meggátolhatjuk kőszórás alkalmazásával, rőzse- paplan lesüllyesztésével, kő-, homokzsák terheléssel. A cölöpözés mögé rőzsekévéket helyezhetünk. A töltésszakadás hatására ideiglenes vízszintcsökkenés szokott előállni a fő- folyóban, és a mentett oldalon a kiömlő víz szintje állandóan emelkedik. A két hatás következtében a szakadáson átáramló víz sebessége csökken. Ha e csökkenés erősebb, és az áramlás sebessége 1 m/s alá süllyed, akkor megkísérelhető a töltésszakadás ideiglenes elzárása. Töltésszakadásoknál akkor, ha a laza vízvezető réteg vastagabb, igen nagy kimélyülések is keletkezhetnek a szakadás helyén. Ezért az elzárást célszerűbb a mélyedés megkerülésével (a mentett oldal felé) megépíteni. Az 1954. évi dunai árvíz négy töltésszakadása közül kettő altalajtörés következménye, egy az egyik régi holtmedret keresztező töltésszakaszon, egy pedig a nagy vízsebesség miatt megbontott szakaszon következett be. A szakadások 50-100 m szélességűre fejlődtek ki, s a terepszint alatt 5-9 m mélységig terjedő kopolyák keletkeztek. Az 1956. évi I 92
