Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
A kontúrszivárgások nyomai - ha a mentett oldali töltésrész áteresztő - a rézsű átnedvesedésében és szivárgásában jelentkezhetnek. A rézsüszakadási veszély azonban a kontúrszivárgások esetében ott a legnagyobb, ahol a szivárgások vize nem tud a felszínre jutni, az erősített töltésrézsűn szivárgásnak, és így a felhajtóerőnek semmi nyoma nincs. Ezért a mentett oldalon erősített, vízzáró anyagú töltéseknek a kontúrszivárgások lehetnek a legnagyobb veszedelmei. A kontúrszivárgások esetleges következményei ellen árvízkor csak a mentett oldali rézsű megcsapolásával lehet vé- dekezni. A töltéserősítéseknél, vagy a mentett oldalon már megerősített töltések biztosításánál azonban csak a töltéstest teljes lezárásával, vagy a mentett oldali töltésrészen hosszirányú szivárgóval lehet a kontúrszivárgások esetleges következményeit megelőzni (3.29. ábra). De még repedések, kontúrsávok nélkül is mozog a víz a mentett oldal felé, és a töltés anyagának fizikai és kémiai tulajdonságait megváltoztatja. A vízzel telített részben csökken az anyag súrlódási ellenállása, kötött talajok esetén pedig a kohézió. Ez a jelenség akkor válik veszélyessé, amikor a töltés keresztmetszete úgy átnedvesedik, hogy a szivárgó víz a mentett oldalon megjelenik. Ez a szivárgás addig, amíg a belső erózió nem indul meg, tehát az átszivárgó víz tiszta, nem veszélyes. Ha azonban a kifolyó víz zavaros, a rézsűn hámlás jelei mutatkoznak, a jelenség veszélyessé válhat. A töltésben a szivárgó víz hatására megindult belső erózió okozta rézsűcsúszást és ennek következtében esetleg bekövetkező töltésszakadást kétféle módon lehet megakadályozni :- az egyik a töltéstestbe beszivárgó víz mennyiségének csökkentése; ez történhet pl. a szivárgó töltésszakasz víz felőli oldalán szádfalas körülzárással, valamint a töltés és a szádfal közötti terület lehetőleg vízzáró anyaggal való feltöltésével (3.30. ábra); 182 3.28. ábra
