Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
- a cső melletti szivárgásokat meg kell akadályozni (pl. a csőzsilipeknél már említett gallérokkal),- a töltés mindkét oldalán, a mértékadó árvízszintnél is kezelhető biztonságos elzárási lehetőségről kell gondoskodni ,- a szivornyák aknáit a töltés lábától legalább 10 m távolságban kell elhelyezni. 3.3.6 Az árvízi medret keresztező létesítmények Az árvízi medret számos vonalas létesítmény keresztezi, melyek egyrészt befolyásolhatják az árvízi meder hidrau likai viszonyait, másrészt veszélyeztethetik az árvízvédelmi gátak állékonyságát. Ezek a következő főbb csoportokba foglalhatók:- folyami duzzasztók és erőművek,- közúti és vasúti hidak,- légvezetékek és kábelek. A folyami duzzasztókkal és erőművekkel kapcsolatban itt csak annyit jegyzőnk meg, hogy átfolyási szelvényüket úgy kell megállapítani, hogy azok az árvizeket duzzasztás, a jeget pedig fennakadás nélkül vezessék le. Amennyiben erre nincs mód, az árvízvédelmi gátakat a duzzasztás mértékének megfelelően fel kell emelni. A közúti és vasúti hidakat úgy kell kialakítani, hogy a víz, a hordalék és a jég levonulását ne akadályozzák. A híd tengelye lehetőleg merőleges legyen a sodorvonalra. Ezért a hidak helyét lehetőleg olyan szelvényekben kell kijelölni, amelyekben a középvízi és árvízi sodorvonal közel egybeesik. Meglevő hidak környezetében szükséges töltésmagasítások esetében előfordulhat, hogy a hídfeljáró alacsonyabb, mint a felemelt koronaszint. Ebben az esetben a kereszteződésbe épített műtárggyal, ún. kulissza-nyílással teremthető meg a szükséges árvízvédelmi biztonság. Ennél a megoldásnál árvíz idején az elzárás két sor betétgerendával történik, melyek közé földet kell döngölni. Légvezetéknek vízfolyással, töltéssel való keresztezésé nél-aTlegaTsS-^vezeték legmélyebben elhelyezkedő belógási pontjának, a legkedvezőtlenebb belógási helyzetben is legalább a mértékadó árvízszint fölött, illetve a közlekedési útként igénybe vett töltéskörona legmagasabb pontja fölött a szabványban megadott magasságban kell lennie. Pl. a Duna, vagy a Tisza feletti átfeszítést (ahol a mértékadó árvízszint fölött 15 m magasság biztosítandó), a 3.17. ábra mutatja. Folyami átfeszítések esetén, ha a védtöltéseken beépített oszlopokon kívül az árterületen közbenső oszlopok beépítése is szükséges, ezeket a vízügyi igazgatóságok szak- véleményének figyelembevételével a jégzajlás ellen védeni kell. 164
