Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
A csatornák méreteinek megállapításához természetesen ismerni kell az átszivárgó vizek mennyiségét. Ennek megállapítására számos eljárás, számítási mód (pl. Casagrande szerint, Galli szerint) ismeretes. A töltésen átszivárgó vízmennyiség általában elhanyagolható a talaj tömbön átszivárgóhoz képest, de homokos-kavicsos anyagból épült, vagy szűrőzött töltések esetében jelentős lehet. A csatornák kialakítását a belvízrendezésnél szokásos módon kell megtervezni, a következő szempontok egyidejű fi- gyelembevételéve1. Az elvezető csatornákat a gáttal közel párhuzamosan célszerű vezetni a védett terület legközelebbi belvízcsatornájáig, ahonnan a víz elvezetéséről már a belvízrendezés módszereivel kell gondoskodni. Az elvezető, csatornák gáttól való távolsága a gát és a mögöttes terület altalajától függ. Gyengén vízáteresztő talajon a nyílt csatornák létesítése állékonysági problémát nem okoz, a csatornák mérete és távolsága a gáttól kizárólag az átszivárgó víz mennyiségétől függ. Ebben az esetben célszerű a csatornát a gáthoz minél közelebb kialakítani, és így az átszivárgó vizek kártételeit a lehető legkisebb területre korlátozni. A távolság azonban 10 m-nél kisebb nem lehet (védősáv). Közepesen vízáteresztő altalaj esetén már óvatosabban kell eljárni. Az elvezető csatornákat ilyen esetben a gát lábvonalától olyan távolságra kell megépíteni, ahol a csatornával áttört, vagy meggyengített fedőréteg hidraulikus talajtörés veszélyével már nem fenyeget (ezt ellenőrizni kell) . Erősen vízáteresztő altalajok esetében - különösen ha a kötött fedőréteg vékony, vagy esetleg teljesen hiányzik - az átszivárgó vizek összegyűjtése a gát közelében nyílt csatornákkal a hidraulikus talajtörés kockázata nélkül nem lehetséges, így nem is engedhető meg. Ilyen esetben a mentett oldalon egyébként is nagy területen - sokszor a gáttól több száz méterre is - felszínre lép az átszivárgó víz, az ún. fakadóvíz. Ennek árvíz alatti elvezetése általában nem lehetséges, sőt e fakadóvizes területen belül kialakított csatorna még növelné is az átszivárgó vízhozamot. Fakadóvizes gátszakaszok esetében tehát a csatornákat a fakadóvizes terület peremén kell elhelyezni, a belvízrendezés módszereinek megfelelő kialakítással. 3.3.5 Mellékvízfolyások és csatornák torkolati művei A mellékvízfolyások és csatornák torkolati szakaszán az ármentesítés érdekében két megoldás alkalmazható: a visz- szatöltésezés és torkolati műtárgy létesítése. A választás mindig gazdasági mérlegelés kérdése, közel egyenrangú megoldásokról lévén szó. 161
