Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

A csatornák méreteinek megállapításához természetesen ismerni kell az átszivárgó vizek mennyiségét. Ennek megál­lapítására számos eljárás, számítási mód (pl. Casagrande szerint, Galli szerint) ismeretes. A töltésen átszivárgó vízmennyiség általában elhanya­golható a talaj tömbön átszivárgóhoz képest, de homokos-ka­vicsos anyagból épült, vagy szűrőzött töltések esetében je­lentős lehet. A csatornák kialakítását a belvízrendezésnél szokásos módon kell megtervezni, a következő szempontok egyidejű fi- gyelembevételéve1. Az elvezető csatornákat a gáttal közel párhuzamosan célszerű vezetni a védett terület legközelebbi belvízcsator­nájáig, ahonnan a víz elvezetéséről már a belvízrendezés módszereivel kell gondoskodni. Az elvezető, csatornák gáttól való távolsága a gát és a mögöttes terület altalajától függ. Gyengén vízáteresztő talajon a nyílt csatornák létesí­tése állékonysági problémát nem okoz, a csatornák mérete és távolsága a gáttól kizárólag az átszivárgó víz mennyiségétől függ. Ebben az esetben célszerű a csatornát a gáthoz minél közelebb kialakítani, és így az átszivárgó vizek kártéte­leit a lehető legkisebb területre korlátozni. A távolság azonban 10 m-nél kisebb nem lehet (védősáv). Közepesen vízáteresztő altalaj esetén már óvatosabban kell eljárni. Az elvezető csatornákat ilyen esetben a gát lábvonalától olyan távolságra kell megépíteni, ahol a csa­tornával áttört, vagy meggyengített fedőréteg hidraulikus talajtörés veszélyével már nem fenyeget (ezt ellenőrizni kell) . Erősen vízáteresztő altalajok esetében - különösen ha a kötött fedőréteg vékony, vagy esetleg teljesen hiányzik - az átszivárgó vizek összegyűjtése a gát közelében nyílt csatornákkal a hidraulikus talajtörés kockázata nélkül nem lehetséges, így nem is engedhető meg. Ilyen esetben a men­tett oldalon egyébként is nagy területen - sokszor a gáttól több száz méterre is - felszínre lép az átszivárgó víz, az ún. fakadóvíz. Ennek árvíz alatti elvezetése általában nem lehetséges, sőt e fakadóvizes területen belül kialakított csatorna még növelné is az átszivárgó vízhozamot. Fakadó­vizes gátszakaszok esetében tehát a csatornákat a fakadóvi­zes terület peremén kell elhelyezni, a belvízrendezés mód­szereinek megfelelő kialakítással. 3.3.5 Mellékvízfolyások és csatornák torkolati művei A mellékvízfolyások és csatornák torkolati szakaszán az ármentesítés érdekében két megoldás alkalmazható: a visz- szatöltésezés és torkolati műtárgy létesítése. A választás mindig gazdasági mérlegelés kérdése, közel egyenrangú meg­oldásokról lévén szó. 161

Next

/
Thumbnails
Contents