Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

letkező nyíró igénybevétel. Elsőként a töltés minimális, illetve a talajtörés elhárítása érdekében esetleg már megnövelt méreteinek figyelembevételével meg kell határozni a szivárgási görbét. Ilyen módon ismerve a töltés testében uralkodó nyomásviszonyokat, az ellenőrzés elvégezhető (a víznyomás, • a felhajtóerő, a földnyomás, a töltésanyag súrlódási szöge, a kohézió figyelembevételével).

Ha a biztonság nem kielégítő, laposítani kell a mentett oldali rézsűt.

A gátak állékonyságának vizsgálatára részletes és pontos módszereket dolgoztak már ki.

Az árvízvédelmi falak geometriai méreteinek meghatározásánál a következő eltérésekkel alkalmazhatók a földgátaknál elmondottak:- a fal magassági biztonsága kisebb lehet, mint a földgátaké (általában 0,5-1,0 m között), mivel itt a biztonságot rontó tényezők egy része nem hat a szilárd anyagból épült falra (ebben az esetben többnyire a hullámverés a mértékadó),- a fal fő méreteit (falvastagság, alapméretek) statikai, ill. talajmechanikai módszerek segítségével kell meghatározni ,- meg kell vizsgálni a hidraulikus talajtörés lehetőségét.

új gátak építésénél - annak ellenére, hogy a meglevő árvízvédelmi gátak zöme padkás szelvényű - minden esetben padka nélküli szelvényt kell alkalmazni, mivel ez a szelvény

3.14. ábra