Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
3.3.3 Az árvízvédelmi gátak geometriai méreteinek meghatározása Az ország árvízvédelmi műveinek zömét alkotó gátak olyan vonalas létesítmények, melyek két részből állnak: a térszínen kialakított, meghatározott alakú, méretű és anyagú földtöltésből, és az alattuk levő, együtt dolgozó talaj tömbből. A talaj tömb határozatlan méretű gátrész, amelynek a földtöltéssel együtt dolgozó szélességét és mélységét az altalaj geológiai felépítettsége, rétegzettsége és szerkezeti állapota, talajmechanikai és hidrodinamikai adottságai szabják meg. Egyes rövidebb szakaszokon a földtöltés helyett téglából, kőből, betonból, vasbetonból épült árvédelmi falak vannak. A földgátak geometriai méreteinek meghatározása is két lépésben történik. Először meg kell határozni a gát koronaszintjének magasságát, majd a keresztmetszeti méreteket. A gát koronaszintjének a magasságát hazánkban a mértékadó árvízszint felett egy bizonyos magassággal, az ún. magassági biztonsággal növelt szintben állapítják meg. A magassági biztonság mértéke folyónként más és más lehet, a körülményektől függően, de általában 1 ,0-1,5 m között változik. Mértékét az Országos Vízügyi Hivatal, a mértékadó árvízszinttel együtt, rendeletileg írja elő. Erre a magassági biztonságra azért van szükség, mert a mértékadó árvízszint csak közelítő pontossággal számított érték; a földművek felső néhány dm-es rétege a gyeptakaró növényzetének, valamint a férgek járatainak hatására idővel elveszti vízzáró képességét; a szél hatására keletkező hullámmagasság széles hullámtér esetén elérheti az 1 m-t is; a gáton való közeledés hatására kopások keletkezhetnek. A gátak keresztmetszeti méreteit számítással határozzák meg, de azok egy előírt minimális értéknél nem lehetnek kisebbek (ezeket az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat tartalmazza) . A minimális méreteket a több évtizedes megfigyelések tapasztalatai alapján, és a következő szempontok figyelembevételével állapították meg:- a földgátak méretezésére rendelkezésre álló eljárások, a feladat bonyolultsága miatt, számtalan közelítést tartalmaznak (nem vehető figyelembe pl. a gátak anyagának inhomogenitása, rétegzettsége, a féregjáratok, gyökerek hatása, a földbeépítés körülményei stb.);- a gátkoronán legalább egy nyomú közlekedést kell biztosítani, mely egyértelműen megszabja a minimális korona- szélességet, és végül- biztosítani kell a gyeptakaró hullámverés elleni védelmét és gépi fenntartásának lehetőségét, mely egy bizonyos rézsűhajlásnál meredekebb rézsű kialakítását nem teszi lehetővé . 148
