Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
1. Bevezetés
létesítményeket, amelyek az üzemelés irányításához és végrehajtásához szükségesek. A mezőgazdasági kemizáció (műtrágyázás, növényvédő-, gyomirtó-, rovarirtó szerek kiszórása) miatt a víz most már ' nemcsak bőségével vagy hiányával okoz kárt, hanem minőségi ártalom közvetítője is lehet. Nemcsak a csatornában, hanem a táblán kint levő víz is lehet olyan vegyszerkoncentrációjú, amely a növényeket leégeti (pl. műtrágyázást követő nyári zápor). Az egyik növény számára alkalmas gyomirtó szer a víz közvetítésével más növényekben kárt tesz. A műtrágyázás a talajvízben, a felszíni vizekben elsősorban a nitráttartalom növelésével idézi elő az élővizek eutrofizácjóját. A belvízzel_ezután úgy is kell foglalkozni, mint sokszor ellenőrizhetetlen koncentrációjú és szennyezettségű mezőgazdasági hulladékkal. A mezőgazdasági vízhasznosításban is kiemelt jelentőségű a felszíni vizek minősége, amely nemcsak a hazai víz- szennyezések mértékétől, hanem a külföldről érkező vizek szennyezettségétől is függ. Ezért a vízminőség védelmének nemzetközileg is koordinált fejlesztése megkülönböztetett figyelmet igényel, öntözésre csak meghatározott minőségű, növényt és talajt nem károsító víz használható. A társadalom fejlődése, a gazdasági tevékenység növekedése miatt egyre több beruházás létesül. Nagy figyelmet kell azonban fordítani ezek és a környezet közötti esetleges ellentétekre, a különböző, így a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások tervezési és létesítési kérdéseinek és a környezetvédelmi szempontoknak az egyeztetésére. Az emberi környezet javítása, jó minőségű állapotban való fenntartása alapvető követelmény. A vízi létesítmények külső formájukkal illeszkedjenek az adott környezetbe. A vízrendezési művek általában kedvező hatásai mellett néhány negatív jelenség is felléphet (pl. a vízi élőlényekben okozott pusztítás, a vízelvezető csatornahálózaton keresztül káros anyagok szétterjedése), ezekre is gondolni kell. Árvizek a történelem kezdete óta mindig voltak, és mindenkor lesznek. Az árvizeket a folyó vízgyűjtőjén fellépő különleges időjárás okozza. A télen hó alakjában hullott csapadék az időjárástól függően kisebb-nagyobb mennyiségben tározódik. Az árvizek egy részét a hóolvadásból származó víztömeg okozza. A hóolvadáson kívül a nagyobb esőzések is okozhatnak árvizeket. Minél hevesebb a csapadék, minél hosz- szabb időtartamú, és minél nagyobb területre terjed ki, annál veszélyesebb árvizet idézhet elő. A legnagyobb árvizek általában az olvadást követő, vagy azzal egyidejű esőzésből származnak. Az árvizek kialakulása igen bonyolult természeti folyamatok következménye. Sok, előre nem látható, véletlen jellegű meteorológiai, vízjárási és egyéb tényező befolyásolja azt. Nehezíti az árvizek előrejelzését, hogy az emberi beavatkozások szintén módosítják a víz lefolyását. 12
