Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

a) Függő változók (Y ^):- Y1: belvízkár (Ft/ha),- Y2: elöntési időtartam (nap),- Y-jS vízzel károsan telített területhányad (%),- Y^: százalékos terménykár.

b) Független változók (X^):- X^: talajtípust jellemző higroszkóposság (súly%),- X2: a tavaszi belvizet előkészítő csapadék (mm),- X^: a tavaszi belvizet kiváltó csapadék (mm),- X.: a léghőmérséklet átlagértéke a belvíz tartama

alatt (°C),- Xj-: a tábla súlypontjának a csatornától való távolsága (km) ,

s még további öt változót vett figyelembe.

A belvíz által okozott károk vizsgálata sokféleképpen végezhető. A vázlatosan bemutatott VITUKI eljárást, mint egy újabb módszertani kísérletet, a kérdés összetettségének érzékeltetésére választottuk ki.

Mivel a belvízrendezési ráfordítások eredményességének megítélésekor egyre nagyobb szükség lesz általánosítható (regionális érvényű) belvízkár-függvényekre, a belvízkáradatgyűjtést célratörőbbé, megbízhatóbbá kell tenni.

Az utóbbi években az ilyen jellegű vizsgálatoknál a kárszemlélet mellett megjelent az eredményszemlélet is. Lényeges kérdés ugyanis az, hogyan realizálódik a társadalmi ráfordítás a mezőgazdasági üzemben, elsősorban a ráfordításokkal elért eredményt kell vizsgálni, nem pedig az elhárított kárt. Azonban ez is eléggé bonyolult kérdés, hiszen az eredményt sem lehet egyetlen számadattal jellemezni, hanem csak számos paraméterrel.

A vízrendezés aktív hatása elsősorban a talaj szerkezet javulásában, így a termésnövekedésben, új, értékesebb növényfajok termesztési lehetőségének megteremtésében jelentkezik.

A belvíz hasznosításának vizsgálatánál is számos probléma merül fel, ugyanis a belvízkár-elhárítás'és a belvízhasznosítás (pl. öntözésre, tógazdaságban) egymással ellentétes követelményeket jelent. Az első érdekében a keletkezett belvizet minél gyorsabban le kellene vezetni, a második érdekében viszont minél több, gazdaságosan felhasználható vizet minél hosszabb ideig vissza kellene tartani. A belvíz öntözésre való felhasználásához belvíztározás szükséges, de túl korai tározás esetén egy újabb belvízhullám nagy károkat okozhat, míg a belvíz maradéktalan és gyors elvezetése nem ad módot a belvíz hasznosítására. A feladat megoldásához a keletkező belvíztömeg minél hosszabb idejű, és a belvízi csúcsok gyors, pár napos előrejelzése volna szükséges.

121