Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Optimum mértékig minden üzemben épülő tározóelem is részt vesz a főmű terhelésének mérséklésében. További kutatási feladat annak megállapítása, hogy a táblából induljunk-e ki, vagy a regionális rendezési elvekből, s azok alá rendeljük a táblát, illetve a kettőt hogyan lehet optimálisan összehangolni. A főművi rendszer általában adott nyomvonalú és fenékszintű csatornákból áll, melyek - különösen a talajcsövezé- si igények növekedésével - gravitációs vízelvezetést csak nagymértékű, gazdaságtalan fenék- és vízszintsűllyesztéssel tudnának biztosítani. Ha viszont a talajcsőhálózatok vizét nagy számú szivattyúval beemeljük a főcsatornába, a magas vízszint tartósságát növeljük, s ezzel tovább csökkentjük más szakaszokon a gravitációs bevezetési lehetőséget. Ezért olyan emelt szintű víztározók létesítése jöhet szóba, melyek feltöltése közvetlenül a mélyebb szinten érkező üzemi ' felszíni csatornákból és talajcsőhálózatokból szivattyúsán, leürítése a főcsatorna felé, belvízveszélyes időszakon kívül gravitációsan történne. 2.14 A vízrendezés automatizált műszaki tervezése A műszaki tervezés belső összefüggéseit ma még - az esetek többségében - a gondolkodó, folyamatot irányító ember képes leginkább feltárni, és a felmerült problémákat megoldani. Az emberi gondolkodás - a korábban elsajátított ismeretek szintetizálása és a megoldott feladatok során szerzett tapasztalatok alapján - igen gyorsan ismeri fel a tárgyak, események, jelenségek közötti kapcsolatokat, amelyek alapján gyors döntéseket hoz, megoldásokat készít. Ezek a folyamatok - és elsősorban az emberi gondolkodás - napjainkban még igen nehezen írhatók le algoritmusok segítségével. A már elkészült és működő feladatmegoldó rendszerekben is igen nagy szerep jut az embernek a részeredmények értékelése, bírálata, a megfelelő időpontban való beavatkozás és döntés igénye, valamint ennek végrehajtása formájában. A mezőgazdaság részéről a vízrendezési feladatok megoldásánál jelentkező elvárások egyre inkább megkövetelik azt, hogy olyan számítógépes tervezőrendszereket alkalmazzunk, melyek nagyszámú tervezési változat vizsgálatát, ösz- szehasonlítását, a kivitelre alkalmas leggazdaságosabb változat kiválasztását teszik lehetővé. A számítógépek alkalmazása a vízgazdálkodás területén az elmúlt 15-20 évben erőteljesen fejlődött, jelentősen megkönnyítik, segítik a tervező munkáját. A vízrendezéssel kapcsolatos hazai és külföldi számítástechnikai szakiroda- lom igen szerteágazó. Számos elemző és értékelő munka foglalkozik a hidrológiai, hidraulikai jelenségek leírásával 104
