Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

9. A szél hatása a permeteloszlásra. Párolgási veszteség

Az Alföldön az öntözési időszaknak csupán néhány százalékában várható szélcsend.

Vas Károly feldolgozása szerint a Nagyalföldön átlagosan az öntözési idény 75%-ában 2, 5 m/s alatti sebességű, 20%-ában 2, 5-4, 5 m/s közötti sebességű és 5%-ában 4, 5 m/s feletti sebességű szelek fordulnak elő. A legnagyobb gyakorisággal a 2 m/s körüli sebességű szél fordul elő.

A szélmentes, ill. igen kis sebességű szeles időszakok nem elegendők a szükséges vizmennyiségek kiadására, tehát szeles időben is kell öntözni.

Szükség van ezért a szél zavaró hatását jellemző alapadatokra. Ezzel kapcsolatban főként az Agrártudományi Bgyetem Kulturtechnikai Tanszéke végzett több éves kisérletsorozatot.

Felmerül a kérdés, hogy a szél irányát (az uralkodó szélirányt) és sebességét milyen módon lehetne figyelembe venni a tervezés és az üzemelés során.

Több kutató szerint szél esetén a vizelosztás egyenletességét a kötési távolság csökkentésével bizonyos mértékig javitani lehetne. Minél nagyobb a szél sebessége, annál közelebb kell a szórófejeket egymáshoz elhelyezni. A kötéstávolság csökkentésének javasolt mértéke: 1 m/s-os szélnél 10%,

2 m/s-osnál 20%, 3 m/s-osnál 30%. 3,5-4 m/s-os (és ennél nagyobb) szélsebességnél az esőztető berendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható. Az Alföldön a juni.-juli.-augusztusi időszak 80%-ában- 50 34. ábra