Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata

Mint a bemutatott anyagból látható, a csapadékeloszlás egyenletességét a megszerkesztett szóráskép és a értékek igen jól mutatják, jobban, mint az mutatőszám.

Szél esetén a szerkesztéshez nem elegendő az i-R jelleggörbe ismerete, hanem a szórásképet kísérleti mérések (kellő számú csapadékmérő elhelyezése) alapján lehet csak megadni,

A KME-2 szórófej vizsgálati anyagából bemutatunk néhány jellemző i-R jelleggörbét [22]:

A 31, ábra 8/6-os fuvókapárral H = 30 m-nél kiszórt i-R jelleggörbét mutatja, mégpedig a két fuvőka által kiszórt vízmennyiséget külön-külön is, és együttesen. A lengőkart a 6-os fuvőka működtette.

A 32. ábra igen jól mutatja a sugárbontás hatását. Az ábra a 7/4, 5-es és a 4, 5/7-es fuvókapárnál adja meg a fuvőkák által külön-külön kiadott csapadékot. Jól látható, hogy ha valamelyik fuvóka a segédsugárcsőben van, a lengőkar azt bontja meg, igy az a közelebbi területre is jelentősebb vízmennyiséget ad.

A 33. ábra szemléletesen mutatja, hogy a forgássebesség növelésével 173 s/ford-ról 26 s/ford-ig, a 8/4, 5-es fuvókapárnál, H = 30 m-nél 20,3 m- ről 17, 5 m-re csökkent a szórási távolság, s az i-R jelleggörbe alakja is lényegesen módosult,

A kutatás és gyártás további feladatai közt a megfelelő i-R jelleggörbével rendelkező szórófej kialakítását kell elsősorban megemlíteni. Az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak.- 48 32. ábra