Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata

így

a = 6 n b = 6 n

n = 1, 2, 3, ...

A koordináta-rendszer középpontját az egyik szórófejnél vegyük fel. A vizsgált terület minden (x, y koordinátákkal adott) pontjához egy csapadékmagasság (h. ^mrn|) tartozik. A szórófejek átfedése miatt ez a h. csapadékmagasság két vagy több részből is összetevődhet, attól függően, hogy a vizsgált pontra hány db szórófej ad csapadékot (h. = h. ^ + h. ^ + ...). Pl. négyszöges kötésnél egy-egy pont 1, 2, 3 vagy 4 db szórófejtől kaphat vizet.

Mind a négy szórófejtől meghatározható a vizsgált pont r. távolsága. Az i-R

jelleggörbéről leolvasható mindegyik r. távolsághoz tartozó csapadékmagasság, s ezeket összegezve az x,y helyen megkapjuk a Ír értéket.

Négyzetes vagy téglalapos kötésnél a négy szórófej koordinátái Szi (0, 0) ; Sz2 (a, 0) ; Sz3 (a, b) ; Sz4 (0, b)

A vizsgált P pontnak a távolsága az egyes szórófejektől (24. ábra):

l/ 2 2

= yx + y ;

'2-l

/ (x-a)2 + y2 ;

= j/(x-a)2-Ky-b)2 ;

'4-1

fx2 + (y-b)2

«- 36 24. ábra