Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

7. A szórási távolság és nyomás kapcsolata

(talajfelszín alatti), a talajfelszínhez közeli (pl. 40-50 cm magasan), középmagas (3, 5 m-ig) és magas (3, 5 m felett).

A víz a fuvőkát turbulens áramlással hagyja el. A turbulencia és a lég- ellenállás hatására a sugár vizszálakra, majd a vizszálak további aprőződása folytán vizcseppekre esik szét.

A vizcseppek ballisztikus pályán mozognak. A vizsugár végénél becsapódó cseppekre az esésük folyamán mindinkább a gravitációs erő hat, mind jobban csökken a beesési szög, vagyis a leeső vizcseppek iránya a függőleges felé tart.

30°-os hajlásszögű sugárcsőből kiáramló vizsugár külső burkológörbéje kb. a 15. ábra szerint alakul. A fuvőka magasságában vett vízszintes síkra vonatkoztatva a röppálya tetőpontja a fuvókától »0,7 R távolságra van, s magassága pedig sí 0,25 R [lőj.

16. ábra

Részletes vizsgálatokat végeztünk a KME-2 szórófejjel, annak fősugár- csövébe tett 19 -os kupszögü, 4, 5 mm-es átmérőjű fuvókájával. A terepszint felett 80 cm-el elhelyezett fuvóka által, a különböző nyomásoknál kiadott viz- sugarak külső burkológörbéit a 16. ábra tünteti fel. Kisebb nyomásnál a röppálya magassága kisebb, H = 5 - 10 m-es nyomásnál a sugár végén leeső cseppek a vízszintes talajra kb. 45°-os szögben csapódnak be. A nyomás növekedésével, vagy a szórófej magasabb elhelyezésénél a röppálya magassága nő, a vizcseppek magasabbról esnek le, becsapódáskor a vízszintessel nagyobb szöget zár be pályájuk, pl. H = 25 - 30 m-nél már 65-70°-ot.

Magasabb szórőfejelhelyezésnél az R értéke nő, ha a szórófej csatlakozásánál ua, nyomást biztosítunk, ez viszont a szárnyvezeték tengelyére vonatkoztatva nagyobb nyomásszükségletet jelent. Az R növekedése azonban ekkor is lényegesen kisebb mértékű, mint ahogyan a szórófej magasságát növeljük.

Méréseink szerint pl,, ha a szórófej csatlakozásánál tartjuk a H = 30 m- 26 -